Szűk egy hónap múlva veszi kezdetét az OFF-Biennále Budapest, amely öt hét alatt tizennégy, kifejezetten erre az alkalomra megvalósuló projekten keresztül járja körbe a LEVEGŐT! hívószó különféle művészeti olvasatait. A biennálén, a pandémia okozta helyzethez alkalmazkodva, számos projekt és program az online térben valósul meg.
Az OFF-Biennále Budapest a legnagyobb független kortárs művészeti esemény Magyarországon. 2014-ben alulról szerveződő kezdeményezésként indult, amelyet művészeti szakemberek kis csoportja hívott életre, akik olyan platformot akartak létrehozni, amely segít, hogy a kortárs művészet képviselői (művészek, kurátorok, művészeti szakemberek stb.) és a közönség kapcsolatba kerüljön egymással. A program célja, hogy megerősítse a helyi független művészeti színteret, és hogy nyilvános párbeszédet kezdeményezzen sürgető, ugyanakkor háttérbe szorított társadalmi, politikai és környezeti kérdésekről.
Budapesten, 1980-as évek. Fotó: FORTEPAN / Horváth Péter
Az OFF-Biennále valóban független, nem pályázik állami támogatásra, és nem működik együtt állami fenntartású művészeti intézményekkel. (Ez alól csak olyan ritka, egyenrangú partnerségek képeznek kivételt, amelyek tétje épp az, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a közintézményi feladatokról, a közintézményi-civil együttműködés lehetőségeiről.). Célkitűzésük lényegét ők maguk e szavakkal foglalták össze: „2014-ben azért vágtunk bele ebbe a munkába, hogy újraépítsük a magyar független képzőművészeti színtér alapjait, hogy szereplőinek közös platformot teremtsünk, és hogy megmutassuk: összefogással az állam jóváhagyása nélkül is lehetséges nagyléptékű, magas színvonalú művészeti eseményt szervezni. Ezt ma is lényeges állításnak tartjuk egy alapvetően passzív, a megoldásokat fentről váró társadalomban”.
Az „off-” jelző tehát nem mást jelent, mint kilépni a fősodorból, a megkövesedett rutinokból. Lehet, hogy egy ilyen program kisebb, spontánabb, kevesebb pénzből gazdálkodik, de a minőségből nem enged, és kevésbé kötik a megkérdőjelezhetetlen protokollok.
A KuglerArt Szalon Galéria jóvoltából
A pandémia okozta különleges helyzethez alkalmazkodva idén az OFF hibrid programsorral várja az érdeklődőket. A felvezető fázisban útnak indul egy podcast sorozat, amelynek hat adásában a résztvevő projektek beszélnek munkájuk hátteréről, a téma mélyebb megértését pedig szakértők segítik. A fesztivál ideje alatt a honlapon folyamatosan videós tartalmakat is közzé tesznek, amelyek között tárlatvezetések, online beszélgetések, valamint bemutatók kapnak helyet. (A vírushelyzetből adódóan, a következő hetekben alakul majd ki, hogy mely programokon lehet élőben részt venni, és melyek zajlanak online.)
A biennáléról idén azt is elmondhatjuk, hogy az előző évekhez képest kevesebb, ugyanakkor komplexebb projektre koncentrál. A projektek mindegyike kritikusan szemléli a jelent, ugyanakkor a jövő lehetőségeit kutatja, javaslatokat és víziókat fogalmazva meg. Az idei biennálén ezúttal három fő téma köré szerveződnek a programok, ezek pedig a klímaválság, a perifériák és a nemzetfogalom.
A projektekről röviden:
A Kis Olvasztótégely című projekt 1848–49 egyik elfeledett epizódjából, a Tihanyi félszigetre elgondolt köztársaságból kiindulva a nem kirekesztő nemzetfogalom lehetőségeiről beszél. Az Aki nincs velünk, az is velünk van! a ma tapasztalható nacionalista beszédmódokat sajátítja ki és viszi az abszurditásig. A Blinken OSA Archívum által létrehozott Rend és képzelet című kiállítás a harmincas évek és a ma párhuzamait vizsgálja. Az ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség fókuszában a klímaválság áll, illetve azok a kollektív elképzelések és cselekvések, amelyek kiutat jelenthetnek belőle. Az Architecture Uncomfortable Workshop olyan épületet tervez, amelyben méhek és emberek tartózkodnak együtt, az ember és a környezet harmóniájának szimbolikus helyreállításaként. Az Aerocene-nel együttműködésben lebegő múzeumot engednek fel Budapest fölé, amely a nap és a szél erején kívül nem használ más energiaforrást A művészek, kutatók és designerek közös projektje a fosszilis energia krízisre reagál. A Menü Imaginaire az élelmezés és az étkezés jövőjével foglalkozik. Vladan Joler médiakutató az információs társadalom hálózatait, a megfigyelés és az adat-alapú gazdaság összefüggéseit képezi le nagyméretű infografikákon. A Hétköznapi hiánycikkek című projekt az alapvető létfeltételek és szolgáltatások hiányáról beszél, és a szegregátumokban élőkkel együtt dolgozva keresi a napi túlélés stratégiáit. A Transzperiféria azt vizsgálja, hogy Kelet-Európa és a globális Dél helyzete között milyen összefüggések mutatkoznak, mi kapcsolja össze a világ és a világgazdaság periférikus területeit. A Hírdalcsokor egy magyarországi asszonykórussal együttműködő művészeti projekt: a kórustagok népdalokat írtak át, hogy a mai vidék életéről, a saját hétköznapjaikról beszámoljanak, ha már a hazai média nem teszi. A RomaMoMA egy jelenleg nem létező roma művészeti múzeumot képzel el, és megpróbálja elgondolni, milyen szerepe lehetne itt és most.
A biennálé programjairól a hamarosan megjelenő nyomtatott kiadványukban és folyamatosan frissülő honlapjukon olvashatnak bővebben.
OFF-Biennále Budapest
2021. április 23-tól