Magyar Fotográfiai Múzeum / Hungarian Museum of Photography, Kecskemét
A 125. éves Műcsarnok különleges kiállítással ünnepli jeles évfordulóját: Kik vagyunk | Fotográfiák képzőművészekről című új, virtuális tárlatukon az elmúlt több mint száz év művészportréival várják az érdeklődőket. A kiállítás fő anyagát képzőművészekről készült fotók és fotósorozatok adják, de mindemellett a művészek önarcképei, saját, festett portréi is a rendkívüli erejű válogatás részei.
Március 19-án nyílt meg a Műcsarnok új, virtuálisan bejárható kiállítása, ahol magukról a képalkotókról láthatunk képeket. A tárlat címét (Kik vagyunk) Ady Endrétől kölcsönözték, aki Székely Aladár 1916-ban megjelent Írók és művészek című albumához a következő előszót írta: „Itt minden író-művészfélének megvan a saját keserves és szomorú gyülekezetű kis maffiája és aláaknázott kis területe. Az én Székely Aladár barátom tehát szerencsés, jó gondolattal s nagyobb veszedelmek fenyegetése nélkül állt az irodalom helyére. Kell, hogy nagyjában együtt lássa a közönség a mai író és művész hírességeket, kikről őszinte, írott fotográfiákat nem kaphat, de íme, kap hűséges, erős fotókép- (sőt, nem helytelen szójátékkal), gépképírásokat. Szeretem, hogy ez az album megjelenik, s örülök, hogy a Székely Aladáré, aki íme elmondja innen esetleges és hiábavaló pózainkon keresztül is – hogy kik vagyunk.”
A tárlaton elsősorban tehát fotóművészek mutatnak meg képzőművészeket, s az első kép természetesen nem másé, mint Székely Aladáré (Szinyei Merse Pál látható rajta). Láthatjuk művészeinket az őket lencsevégre kapó fotós műtermében, a saját műtermükben, egyedül, a családjuk körében, művészeti eseményen vagy saját kiállításuk megnyitóján másokkal, magabiztosan, jól fésülve vagy félszegen, kócos hajjal. Azt is mondhatnánk, hogy a magyar képzőművészet elmúlt száz évének története rajzolódik ki szemünk előtt, hisz a portrék időíve a múlt századtól a jelenig tart. A téma igazán kézenfekvő jubileumi köszöntő, ám ami Bán András kurátor elmondásra szerint mégis megnehezítette a kiállítás anyagának összeállítását, az az alapkutatások hiánya. Egyes fotósokról tudható, hogy sok ilyen felvételt készítettek, de a közgyűjteményekben csak töredékesen lelhető fel anyaguk, vagy még úgy sem. Másoknak, noha az életművükben jelentős portrégyűjtemény is található, esélyük sincs, hogy az anyaguk közgyűjteménybe kerüljön. A lefotografált művészek köre is véletlenszerű. Ennek a kiállításnak nem célja a fontos hazai alkotók teljes vagy bármilyen kánon szerint kimerítő áttekintése. Hiszen a fotós témaválasztása szubjektív: függ a megbízástól, a személyes kapcsolatoktól, a lehetőségektől.
A fényképek mellett a kiállítási anyag része néhány, festett önarckép és műterembelső is, bemutatva, hogy a képzőművészek hogyan látták önmagukat, illetve munkakörnyezetüket, ami különösen izgalmas, ha összehasonlíthatjuk arcukat egy-egy róluk készült fotóval is. A festett portrék között olyan gyöngyszemekkel találkozhatunk, mint például Tihanyi Lajos berlini önarcképe, valamint Rippl-Rónai József egy fiatalkori portréja.
Képek forrása: Műcsarnok
Kik vagyunk | Fotográfiák képzőművészekről
Műcsarnok, Budapest
A korlátozások miatt a Műcsarnok jelenleg zárva tart. A kiállítás jelenleg virtuális sétán járható be: http://mucsarnok.hu/mucsarnok/virtualis_setak.php
(Az újranyitást követően a kiállítás 2021. szeptember 26-ig látogatható.)