A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum egy régi adósságát törleszti a hetekben megnyílt Frey Krisztián életművét bemutató kiállításával. Az Iparterv-nemzedék oszlopos tagjának 1997-ben Zürichben bekövetkezett halálát követően első posztumusz életmű-kiállítására 2000-ben a Műcsarnokban került sor. Közel két évtized után a jelenlegi, több mint kétszáz művet felvonultató tárlaton eddig ismeretlen munkák és igazi klasszikusok új konstellációkban tárulnak a közönség elé.
A kiállítást Einspach Gábor, a tavaly ősszel elindított Einspach Fine Art and Photography vezetője és Rieder Gábor művészettörténész közösen jegyzik. Az általuk összeállított képanyag jelentős része magángyűjtőktől, illetve közgyűjteményekből érkezett. A kölcsönzők között szerepel az MNB-Ingatlan Kft. is, amely szintén több, eltérő korszakból származó Frey Krisztián művel gazdagította tovább a tárlatot.
Frey Krisztián, miután származása miatt osztályidegennek bélyegezték, és emiatt elesett a főiskolai tanulmányoktól, magát mindenfajta ideológiától és hatástól mentesítve teljes szabadság mellett autodidakta módon, kortársait is megelőzve fejlesztette ki egyedi, absztrakt expresszionizmussal rokonítható festészeti stílusát. Művészetének meghatározó és az évek során védjegyévé váló karakterét a kép felületére vésett, írott szövegtöredékek és a kusza feljegyzések látszólag randomizált rendszere adják.
A véletlenszerűségre, a folyamatok sztochasztikus jellegére apellál Frey computer művészete is. A digitális technológiára és annak művészeti potenciáljára külföldre emigrálása alatt, a hetvenes években figyelt fel. Ehhez kapcsolódóan a kiállítás egyik legszembetűnőbb különlegessége egy valódi számítástechnikai relikvia, egy PDP 11/45 típusú miniszámítógép a Neumann Társaság jóvoltából. A rendelkezésre álló információk alapján Frey egy ehhez hasonló berendezésen végezte első informatikai kísérletit a zürichi egyetemen az 1980-as években. Az embernagyságú gépcsoda mellett ezeknek a komputergrafikáknak a digitalizált változatai is megtekinthetők.
Egy ilyen terjedelmes, hasonló vizualitás és szimbolika mentén szerveződő anyag elrendezése korántsem egyszerű feladat. A tárlatot többek között nagy méretű színes és fekete-fehér fotók színesítik, amelyek Frey Krisztián személyét megidézve igyekeznek közelebb hozni a festékrétegek mögött rejlő embert a közönséghez.
Az Iparterv-generációs analógiák részére elkülönített falrészen egy felnagyított csoportfotóra applikálva kaptak helyet Hencze Tamás, Tót Endre és Lakner László azonos szellemiségben és stílusban született festményei.
A „vécéajtó esztétikával” fémjelzett festményektől a fehérre mázolt, homogén képfelületeken (Rákosligeti képek) át a négyzetrácsos szerkezetű hajtogatott papírmunkákig minden egyes teremben bizonyosságot nyerünk arról, hogy egy rendkívül termékeny, folyamatos megújulást kereső oeuvre-rel van dolgunk.
Képek forrása: Ludwig Múzeum
{script:abstract} Frey úr ír / Herr Frey frei
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2022. március 20-ig