A gyönyörű környezetben, Budapesttől mindössze egy órányi autóútra található Nádasdy-kastély hazánk egyik legszebb historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú kastélya. Valóban egy igazi gyöngyszem az utóbbi években felújított, és ma már múzeumként működő kastélyok sorában, ugyanis ide belépve, tényleg úgy éreztheti a látogató, mintha a kastély urai csak nemrég hagyták volna el szeretett otthonukat.

A Nádasdy-kastély története a 18. századra nyúlik vissza, abba a korba, amikor Nádasdladányt még Sárladánynak hívták. Első gazdái sem a Nádasdyak, hanem a Schmidegg grófok voltak, akik 1736-ban szerezték meg az ottani uradalmat, hogy itt építsék meg – a jelenlegi kastély előzményeként – barokk udvarházukat. A birtok csak 1851-ben lett a Nádasdy család tulajdona, az akkori tulajdonos, gróf Schmidegg Károly ugyanis úgy döntött, hogy eladja azt gróf Nádasdy Lipótnak (1802–1873), aki aztán belügyminiszteri engedéllyel a ma is ismert Nádasdladányra változtatta a település nevét. Lipót örököse 1872-ben fia, Nádasdy Ferenc (1842–1907) lett, aki ifjú feleségével, Zichy Ilonával egy Tudor-stílusú kastélyt álmodott meg a korábbi lakhely helyett. Mindent együtt terveztek meg, de Ilona sajnos sosem láthatta készen otthonát, mert 1873-ban, mindössze huszonnégy évesen, az egész Európában dúló kolerajárvány áldozata lett. Három kisgyerekét és gyászoló férjét hagyta maga után, aki ezután sohasem nősült meg újra.

Benczúr Gyula: Gróf Zichy Ilona

A kastély 1876-ban készült el, a legdíszesebb termek belső munkái azonban az 1880-as évek elejéig folytak, ekkor már (az építkezést addig felügyelő, Linzbauer István halála miatt) Hauszmann Alajos vezetésével. A még mindig szerelmes férj több szobát is a feleségét ábrázoló festményekkel díszíttette fel, sőt a női szalont is Ilona emlékére rendezte be. Szenvedélyes szerelmükre utalt az is, hogy közös hálószobát terveztek új otthonukban, amely nem volt szokványos a dualizmus kori főúri társadalomban.  Az ekkor már L alakú, tornyos kastély környezete is mesébe illő volt, egy csodálatos angolpark vette körül, ahol mesterségesen duzzasztott tó, vízesés, víztorony, úszómedence, nyári szalon, teniszpálya és pálmaház is helyet kapott, míg a park déli végén kocsiszín és a család híres lovainak istállói álltak. A kastélyt a Nádasdyak egészen 1944-ig lakták, a második világháború és a család kényszerű elmenekülése után azonban az épület fokozatosan került egyre rosszabb és rosszabb állapotba. A háború utáni évtizedekben nagyon sok funkciót betöltött (volt raktár, iskola, posta és rendőrség is), míg végül 1982-ben a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá került. 1982–1994 között az épület üresen állt; az alapvető karbantartási munkák elmaradása miatt állaga jelentősen romlott. A kastélyt 1993-ban nyilvánították kiemelt műemlékké, rehabilitációja azonban csak 2009 szeptemberében kezdődött meg. Teljes felújítása végül a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósult meg 2018 és 2021 között, amelynek eredményeképpen az épület és a kastélypark 2021. augusztus 3-án nyitotta meg ismét kapuit a látogatóknak.

Ősök csarnoka

A szépen felújított kastély kívülről és belülről is gyönyörű látványt nyújt, itt tényleg olyan érzése van érkezéskor a látogatónak, mintha egy szelet Anglia költözött volna a nádasdladányi birtokra. Érdekesség, hogy nemcsak a kastély építőinek szerelme volt mesébe illő, de a család címerének magyarázata is legendás. A monda szerint ugyanis IV. Béla király a tatárok elől a közeli nádasba menekült, amelyről csak a Nádasdyak tudtak, és ők etették vadkacsával az uralkodót – a hagyomány szerint innen a családi címer képe, amelyet később Ferenc gróf, az építtető felhelyezett a kastély homlokzatának több pontjára is, de látható az előcsarnokban és az Ősök csarnokának kandallóján is.

A kastély három szintjén (pince, földszint, emelet) berendezett kiállítást egyedül is körbe lehet járni, viszont, ha már ott vannak, mindenképp érdemes az óránként induló tárlatvezetésekhez is csatlakozni, ahol szakavatott idegenvezető segítségével sok mindent megtudhatnak a kastély és a család történetéről, mindennapjairól. Az épület legimpozánsabb terme kétségtelenül a Hauszmann által tervezett Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásai sorakoznak a falakon. Több közülük eredeti festmény. Szintén lenyűgöző látványt nyújt a könyvtárszoba, amelyben egykor több mint 25 000 könyv sorakozott szépen katalogizálva, a háborús évek után azonban csak körülbelül 1500 példány maradt meg belőlük.

A könyvtár

Az állandó kiállítás további különlegessége, hogy a látogatók itt tényleg a Nádasdyak vendégeinek érezhetik magukat, a legtöbb bútor ugyanis használható. Leülhetnek például a grófi család egykori nappalijában, kényelmes fotelekben megpihenve belelapozhatnak a család egyik régi könyvébe a könyvtárszobában, játszhatnak a gyerekszobában az akkori korban népszerű játékokkal, kipróbálhatják a szobákat összekötő „beszélőcsövet”, a téli kertben lévő szövött székek egyikére lehuppanva pedig akár megihatják a büfében vásárolt kávéjukat is. A sétát ezeken túl a termekben elhelyezett feliratok, rövid ismertetők, a látogató saját telefonjára letölthető „visual guide”, animációs film és 3D-s vetítések teszik még izgalmasabbá.

A kastély bejárása után mindenképp szánjanak időt a parkra is, ahol a kellemes napsütésben piknikezhetnek a tó partján, vagy napozhatnak a kihelyezett nyugágyakon, ha pedig szombat délután érkeznek, és alkalmuk van részt venni a park egyik sarkában álló Szent Ilona-templom 18:00 órási miséjén, akkor rácsodálkozhatnak arra is, hogy főoltárképen szintén Zichy Ilona arca köszön vissza Önökre. A festmény az özvegyen maradt gróf szerelmének egy újabb emléke, aki felesége halála után még a Vatikánba is elment, és engedélyt kért a pápától, hogy a falubeli templom oltárképének Szent Ilonája elhunyt felesége arcvonásait viselhesse. Az engedélyt megkapta, az oltárképet pedig Valentiny János, a család szeretett házi festője készítette el 1885 körül.

Képek forrása: www.nadasdladanyikastely.hu