Kőrössy Albert Kálmán (1869–1955) a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja, Lechner Ödön egyik legtehetségesebb tanítványa, magyaros formanyelvének követője volt. Ezen túl életművén keresztül bemutatható a Hauszmann Alajos épületeiről ismerős historizálás, a német Jugendstil hazánkban teret nyert szellemisége, a magyar fauna és flóra korai megjelenése századfordulós építészetünkben, sőt még a Kós Károly és a Fiatalok művészetére jellemző homlokzatok és az art déco geometrikus formái és szimmetriája is. Tiszteletére rendezett kiállítás szeptember 15-ig várja Önöket a Ráth György-villában.
Kőrössy tanulmányait Budapesten kezdte, majd Párizsban, Berlinben és Münchenben folytatta. Hazatérve Hauszmann irodájában helyezkedett el, ahol megismerte Sebestyén Arthur építészt: közös alkotásaik még neobarokk formában épült bérházak voltak, de együtt tervezték az Osztálysorsjáték palotát is, amely egykor a Március 15. téren állt. 1899-ben útjaik elváltak, Kőrössy egyedül folytatta tervezői tevékenységét, ekkor épült fel saját lakóháza és irodája a Városligeti fasor 47. szám alatt. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt évtizedekben, Kőrössy Albert Kálmán neve sokaknak bizonyára ismerősen cseng, ha budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumra, a Váci utcai Philanthia virágüzletre, a temesvári belvárost a gyárvárossal összekötő hídra, a fővárosi Nádor utcai OTP székházra vagy az egykori Tisztviselőtelepi Gimnáziumra (ma Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) gondolunk. Hatása azonban nemcsak az építőművészet gyakorlati terén érvényesült, az ő kezdeményezésére változtatták meg az építészeti pályázatok szabályzatát, így téve gyorsabbá és korrektebbé a tervpályázatok elbírálását. Dekoratív homlokzati rajzaival megjelent a Műcsarnok tavaszi és téli tárlatain is, amelyről az Építő Ipar című folyóirat rendszeresen beszámolt – ebben művészetét „díszítőérzékkel átszőtt tudásként” jellemezték.
Az építész születésének 150. évfordulója alkalmából idén nyáron a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezett kiállítást a Ráth György-villában. A szeptember közepéig látogatható tárlaton nemcsak a szecesszió különböző, hazánkban is jelenlévő irányzataival ismerkedhetnek meg a látogatók, hanem arra is fény derül, hogy hol élt és tanított Babits Mihály, melyik kávézóba szökött ki a szanatóriumból Ady Endre egy kasszás kisasszony kedvéért, hol kötötték Zita királyné csokrát, vagy ki készítette Fedák Sári szőrmebundáját.
„Díszítőérzékkel átszőtt tudás” – Kőrössy Albert Kálmán építőművészete
Iparművészeti Múzeum, Ráth György-villa, Budapest
2019. szeptember 15-ig
