Nem volt ideje megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum Rotschild Klára-kiállítását? Tudni szeretné, milyen témákkal foglalkoznak a muzeológusok, amikor a Nemzeti Múzeum nem látogatható? Esetleg szeretné tesztelni történeti műveltségét? Elképzelni, miként került egy honfoglalás kori sírba az ezüstfoglalatba zárt cápafog? Vagy megnézni, milyen népek nyomára bukkantak a régészek a településén? Vagy épp pedagógus, és egy kis segítséget szeretne az online történelem oktatáshoz? Esetleg belelátna mások életébe: ki hogyan dolgozik odahaza? A kérdések egyáltalán nem ezerfelé mutatnak, hanem egyetlen irányba, a Magyar Nemzeti Múzeum online felületeire!
A Magyar Nemzeti Múzeum a társintézményekhez hasonlóan március 16. óta zárva tart a koronavírus miatt, de az élet nem állt meg az elmúlt hetekben, sőt! A múzeum munkatársai folyamatosan fejlesztik az online tartalmakat a Nemzeti Múzeum honlapján és közösségi felületein, és így érdemes folyamatosan pásztázni az mnm.hu oldal napról napra, hétről hétre frissülő újdonságait.
A múzeum online programjának részeként készült el a zárás előtti hónapok legsikeresebb időszaki kiállításának, a Clara – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című tárlatnak a filmre vett kurátori tárlatvezetés-sorozata, amely hétről hétre, összesen tizenegy részben követhető végig. A kiállítás kurátora, Dr. Simonovics Ildikó divattörténész, a múzeum 20. századi és kortárs textilgyűjteményének vezetője a sok éves kutatómunkájának eredményeként létrejött tárlatban kalauzolja a nézőket. Filmek, fotók, ruhák tanúskodnak a múlt század magyar divatnagyasszonyának bámulatos túlélőképességéről, üzleti zsenijéről és sikerének alapját szolgáló network-építő tehetségéről. A tárlat a múzeumi területen blockbusterként működő divat témát fókuszba állítva – politikatörténeti megközelítés helyett – társadalom-, mentalitás-, ipar- és divattörténeti vetületben ábrázolja a 20. század sokarcú, ellentmondásokkal terhelt világát. A tárlatvezetés-sorozat 11 héten keresztül szombatonként frissül, témáról témára mutatja be a kiállítást és a hozzá kapcsolódó kutatási projektet. Az első rész kivételével valamennyi epizód egy hétig lesz látható. Ne maradjanak le róla!
Március közepe óta minden nap frissül a Pénzek színes színes világa videósorozat, amelyet Tóth Csaba numizmatikus családjával készít otthonában. A pénz általában érdekli az embereket, ha nem is konkrétan az az arany- vagy ezüstdarab, amelyet fizetésre használnak, hanem a mögötte lévő történetek: ki készítette, mikor, hogyan, mire használta, mit vehetett érte, miért rejtette el, és a legfontosabb, mennyit ér most. A sorozat napi 3 percben ezeket a sztorikat dolgozza fel úgy, hogy tágabb (kultúr)történeti kontextusba helyezi a pénzeket. Szó esett eddig az első magyar pénzről, a legkorábbi éremgyűjteményről, a pénzelnevezések etimológiájáról, régészeti leletekről és kincsekről, pénztörténeti kiállításról, különösen ritka pénzekről, különleges éremképi elemekről, a Magyar Nemzeti Múzeum Nobel-díjáról, a koronázási menetben történt verekedésekről, a bélásról, pénzhamisítási ügyről, inflációról, középkori úri divatról, kicsit Trianonról, a szegedi nagy árvízről, bányászatról, pénzverési technikáról, a forint pénzrendszer érdekességeiről – és minden történet mögött ott áll egy vagy több pénzérme.
Akik jobban szeretnek olvasni, mint filmeket nézni, azok hasonlóan érdekes szövegekkel találkozhatnak a múzeum blogoldalán. Egy-két érdekes blogcím: pl. Cápafog amulett egy honfoglalás kori sírból vagy Kolerától a koronavírusig | Világjárvány és zárvatartás a Magyar Nemzeti Múzeum történetében, nem utolsósorban Apropó, Raffaello.
A Nemzeti Múzeum ugyanakkor közösségi hely is. Ennek szellemében a múzeum online találkozóhelyeket nyitott. A Facebook My Home Office Challenge | Muti az otthoni munkahelyed! csoportjában az otthoni munkavégzés tapasztalatait beszélhetik ki, a “25 éves a Múzeumok Majálisa” Facebook-csoportot az elmaradó kerti ünnepség helyett hozta létre az MNM, ezen a platformon az elmúlt negyed évszázad emlékeit mutathatják meg egymásnak.
A fent említett kiragadott példákon túl, számos, izgalmas tartalom várja Önöket, a múzeum honlapján és közösségi felületein, érdemes az Instagrammot is pásztázni naponta. A múzeum kapui igaz, hogy zárva vannak, de annak tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége áthatol a falakon és eljut minden érdeklődőhöz. Ne habozzon, böngéssze az oldalakat!