Nagygyörgy Sándor festő- és fotóművész alkotásaiból nyílt kamarakiállítás január 15-én Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban. A leginkább természetfotóiról ismert Balázs Béla-díjas és Érdemes Művész hagyatékát a művész özvegye adományozta a közgyűjteménynek, melyből most huszonhat képet mutatnak be az érdeklődőknek.

A nyíregyházi születésű Nagygyörgy Sándor (1933-1993) ezer szállal kötődött Hódmezővásárhelyhez és környékéhez: a dél-alföldi városban nőtt fel, itt végezte középiskolai tanulmányait, természetélményei és alkotásai a Tiszához, a mártélyi és körtvélyesi holtághoz, az ártéri erdőkhöz fűződtek. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában szerzett festőművész diplomát 1959-ben. A hatvanas években „döbbent rá”, hogy a természet csodáját nem tudja ecsettel tetten érni, ezért a vizuális kifejezés egy másik eszközéhez, a fotográfiához nyúlt – írta jegyzeteiben. 1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészi tevékenységet folytat, 1977-től haláláig a Nimród vadászati magazin munkatársa. Első egyéni tárlatát 1974-ben rendezte a Műcsarnokban. Ezt követően a világ tucatnyi nagyvárosában volt kiállítása. Számos nemzetközi fotókiállításon nyert díjakat, képeit rendszeresen közölték magyar és külföldi lapok, megannyi albumot és kiadványt illusztrált felvételeivel. 1981-ben a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnökévé választották – e tisztséget haláláig töltötte be.

Nagygyörgy Sándor életművében jelentősek portréi, riport-, szocio- és épületfotói, de igazi elismerést és nemzetközi hírnevet természetfényképeivel szerzett. Fotóművészi tevékenységének elsődleges célja a természet rejtett szépségeinek feltárása volt. Érdeklődését a múló világ megrendítő jelenetei, a táj, az állatok, a csend, a természetes és az ember által alkotott világ harmonikus kapcsolatának felfedezése és bemutatása vezérelte – olvasható egy róla írt tanulmányban. „Meg akarom ismerni a természet mindennapi titkait, megkeresni a vadon élő állatok életének évezredes rítusait. Mindehhez úgy közelíteni, hogy észrevétlen maradjak, hogy a természet szigorúan meghatározott rendjét jelenlétemmel lehetőleg ne bolygassam meg. Objektív és igaz képet szeretnék megörökíteni” – vallotta.

A múzeum január végéig látható kamarakiállításán huszonhat fotón és festményen keresztül villan fel Nagygyörgy Sándor hatalmas életműve. Látható lesz a Sörös Károly mártélyi halászt, illetve a szélmolnárt megörökítő ikonikus sorozata, számos mártélyi tájkép, közte a szintén jól ismert éjjeli fűzekkel, valamint egy-egy fotó a zsámbéki templomról és a chartes-i katedrálisról.

 Mártélyi fűz – Nagygyörgy Sándor fotóművész kiállítása

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

2016. január 31-ig