
A 38. Magyar Sajtófotó Pályázat kiírója, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya néhány napja online hozta nyilvánosságra a MÚOSZ Nagydíjat és az André Kertész-nagydíjat elnyerő fotográfusok nevét. 2020-ban a MÚOSZ Nagydíjat Hajdú D. András, míg az André Kertész-nagydíjat Kovács Bea nyerte.
Idén A fal, amit kerítésnek hívunk című, a nagybányai cigánytelepen készült sorozatával Hajdú D. Andrásnak ítélték a pályázat nagydíját.
Hajdú D. András (1981) tizenöt éve dolgozik fotóriporterként, a magyar és kelet-európai valóság dokumentálásával foglalkozik. Többszörös sajtófotó díjas fotográfus és multimédiakészítő. A Metropolitan Egyetem óraadó tanára, szabadúszó dokumentarista fotográfus.
„Nyolc évvel ezelőtt robbant a sajtóban a hír, hogy a festői környezetben fekvő Nagybányán a cigányságot fallal választotta el a helyi önkormányzat a város többi részétől. Az alpolgármester szerint sok a bűncselekmény a környéken és egészségtelen a hely, jogvédők szerint azonban a város elkülöníti a lakókat, ami miatt a román állam is vizsgálatot indított. A polgármester szerint a fal – amit ők kommunikációs szempontból csak kerítésnek hívnak – a megoldás az eldurvult helyzetre. Emellett a családok helyzetének végleges megoldását és jobbá tételét 2013-ra ígérte. Azóta eltelt hét év, így újra visszamentem, tovább fotózni a sorozatot, amelyből kiderül, hogy a fal és a városvezetés törekvései zsákutcának bizonyultak.” (Hajdú D. András)


A 38. Magyar Sajtófotó Pályázat André Kertész-nagydíjasa Kovács Bea lett, aki Éber kóma című sorozatával nyerte el a szakemberek elismerését.
Kovács Bea (1970) 1991 óta kozmetikus, a fotográfiával 2012 óta foglalkozik. 2017-ben szerzett szakképesítést, mint alkalmazott fotográfus, jelenleg a MÚOSZ fotóriporter képzését végzi. A hosszú távú, dokumentarista fotográfia érdekli, a hétköznapok mélyebb megismerése és bemutatása. Szívesen fotózza a kevéssé ismert közösségeket, a fogyatékkal vagy betegséggel élő gyerekeket körülvevő családokat.
„Balkovics Sándor és felesége, Márti, 2017 júniusától ápolják otthon lányukat, Sárit, akit 2016. július 4-én gázolt el a zebrán egy autó. A lány azóta éber kómában van, ami állandósult vegetatív állapotot jelent stabil keringéssel. A szeme nyitva van, de kapcsolat nem teremthető vele. Az életfunkciók fenntartását szolgáló kezeléseket Sári rosszul viseli. A szülőknek mindennap meg kell küzdeniük a reménytelenséggel, de mindkettőjüknek sikerült olyan kreatív tevékenységet találniuk, amelynek során kikapcsolódhatnak, feltöltődhetnek. Magyarországon tizenkétezer ember ápolja otthon tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos családtagját. Az ápolt sorsát erősen befolyásolja az ágyát körülvevők érzelmi gazdagsága, fizikai és lelki teherbíró képessége.” (Kovács Bea)


Hajdú D. András és Kovács Bea teljes sorozata eredetileg április közepétől lett volna látható a Capa Központ 38. Magyar Sajtófotó Kiállításán, azonban a vírushelyzet miatt a kiállítás megnyitójának időpontja egyelőre bizonytalan.