BarabásiLab: A Nature című tudományos folyóirat 150 éves jubileumi számához készült hálózat képe (Forrás: Ludwig Múzeum)

Barabási Albert-László és csapata évtizedek óta fordítja a világ kutatóinak, sőt laikusainak figyelmét a hálózatkutatás fontosságára és szépségeire. Bár a témáról azt gondolnánk, hogy nem lehet igazán képzőművészeti múzeumban bemutatni, de a Ludwig Múzeum októberben nyílt, nagyszabású kiállítása erre kétségkívül a legmesszebbmenőkig rácáfolt. Bár a tárlat a járványügyi szigorítások miatt sajnos jelenleg zárva tart, bízunk benne, hogy szűk egy hónap múlva ismét személyesen is betekinthetnek a BarabásiLab elmúlt 25 évének legnagyobb projekjeibe, és ezáltal a hálózatkutatás rejtelmeibe.

Életünk minden területén jelen vannak a hálózatok. Minden embernek van munkakapcsolati hálója, családi és baráti hálója, de akár ugyanaz a hobbi vagy egy ugyanúgy elkészített tejszínes csirke is összeköthet egymástól több ezer kilométer távolságra élő embereket. Barabási Albert-László és csapata (BarabásiLab) ezeket a hálókat, pontosabban hálózatokat kutatja immár 25 éve. Elmondása szerint, ha valaki megosztja vele, hogy például kik a barátai, akkor szinte mindent tudni fog róla: hogy hány éves, hol él, milyen végzettségű.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a BarabásiLab nemcsak tudományos szempontból ért el hatalmas áttöréseket az elmúlt több mint két évtizedben, hanem csodálatos alakzatokat formáló hálózataira már a művészeti világ is felfigyelt, hisz – tervezőkkel és művészekkel együttműködve – a kezdetektől folyamatosan vizualizálja, amolyan adattérképekbe, sőt az utóbbi években már 3D-s adatszobrokba önti elért eredményeit.

Barabási Albert-László (Forrás: Ludwig Múzeum)

Barabási egyik legtöbbet reprodukált képe Az emberi betegségek hálózata című, és ezen a kiállításon is látható munkája, amelynek terve saját bevallása szerint akkor született, amikor úgy tűnt, hogy a tudósok hetente kötnek össze valamilyen gént egy újabb betegséggel. Barabási 2005-2006-ban a kutatói szabadságát a Dana Farber Rákkutató Intézetben töltötte, ahol azon kezdett el töprengeni, hogy ezek az egymástól független felfedezések mit árulnak el a betegségek közötti kapcsolatokról. Számos vázlat után született meg Az emberi betegségek hálózata, amelyben a betegségeket különböző csomópontok ábrázolják. A csomópontok mérete a betegségért felelős gének számát tükrözi, míg a színe a típusát (pl. a kék szín a daganatos, a vörös az idegrendszerei betegségeket jelöli), a két csomópont közötti összeköttetések pedig a két betegséget összekapcsoló géneknek felelnek meg. Ez a módszer lehetővé tette, hogy létrejöjjön egy igen elgondolkodtató adattérkép, majd 2018-ban, a 3D-s nyomtatás fejlődésével, egy csodálatos adatszobor, mely rengeteg mindent elárul a gének és a különböző betegségek szövevényes hálózatáról.

BarabásiLab: Kozmikus háló (Forrás: Ludwig Múzeum)

Barabási az álhírterjesztéstől a kozmológián át az agykutatásig számtalan területen dolgozott, rávilágítva így arra is, hogy a hálózatkutatás az élet minden szegmensében felbecsülhetetlen jelentőséggel bír. Az elmúlt két évtizedben volt, hogy vészhelyzetek (pl. bombatámadások) nyomába eredt, s mobiltelefon-adatok alapján vizsgálta azt, hogy az emberek hogyan és milyen gyorsan reagálnak egy életveszélyes helyzetre (pl. kiket hívnak az első szemtanúk). A kapcsolat ilyenfajta nyomon követése egy évtizeddel előzte meg azokat az eszközöket, amelyeket ma a hatóságok a COVID-19 járvány során felmerülő fertőzések követésére használnak.

A BarabásiLab 2011-es, Ízhálózat című munkája szintén megtekinthető a kiállításon. A projekt során a nemzeti konyhák ételeit vizsgálva hálózatalapú megközelítéssel próbálták feltárni az ízvegyületeknek az összetevők kombinációira gyakorolt hatását. Vajon mi határozza meg, hogy egy személy milyen ízeket preferál, és a világ különböző részein mely hozzávalókat kedvelik a legjobban? A BarabásiLab modellje megmutatja, hogy egy adott hozzávalót (pl. fokhagymát, vajat) hány recept használja, és hogy mely hozzávalóknak ugyanazok az összetevői (ízmolekulái). Minél vastagabban van jelölve egy kapcsolat két hozzávaló között, annál több bennük az azonos ízmolekula. A végeredmény egy szövevényes és igen színes háló, mely rengeteg mindent elmond étkezésünkről, de akár a nyugati és a keleti ember konyhájáról is.

BarabásiLab: A művészeti háló (Forrás: Ludwig Múzeum)

Barabási természetesen magyar vonatkozású hálózattal is készült a kiállításra, s ez nem más, mint a Magyar művészeti hálózat című projektje, melyben a BarabásiLab fel tudta fedni a művészek karrierjét alakító láthatatlan kapcsolatokat, s megmutatta, hogy akár adatokon keresztül is lehet izgalmas beszélgetéseket folytatni a művészetről. A 2016-ban indult projekt (A művészeti háló) először a világ múzeumait és művészeit vizsgálta, majd Barabási a magyar művészeti világra is megalkotta modelljét (Magyar művészeti hűlózat). A rendelkezése álló, több évtizedet felölelő adatbázisból különböző térképeket és ranglistákat készített különböző szempontok alapján. Ezekben megvizsgálta, hogy hány kiállítása volt az adott művésznek, vagy milyen az intézmény presztízse, ahol kiállított, s ezek az intézmények hogyan állnak kapcsolatban egymással. A projekthez több mint 2200 művész kiállítástörténetét gyűjtötte össze. Az adatokból megalkotott térképből persze sok, már most is ismert tény nyert bizonyítást (pl. hogy kik ma a legnépszerűbb magyar művészek), de Barabási térképe alapján olyan dolgok is megjósolhatóak, hogy mely művész hová jut majd el karrierje során.

BarabásiLab: Az álhírek hálózata (Forrás: Ludwig Múzeum)

A kiállításon bemutatott projektek a legelső vizualizációs modelltől (1995) napjainkig, a kutatólabor aktuális, többek között a Covid-19 ellenszereként használható lehetséges hatóanyagok vizsgálatáig ívelnek. A tárlaton a valóban művészien prezentált adattérképek és -szobrok, illetve projektek megismerését izgalmas virtuális megoldások, mobiltelefonos video-guide, sőt egy napi egyszer működésbe lépő hálózatrajzoló robot is segíti. 

BarabásiLab: Rejtett mintázatok / A hálózati gondolkodás nyelve
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2021. március 21-ig

(A kiállítás a kormány által elrendelt, a járványhelyzettel összefüggő intézkedések értelmében jelenleg zárva tart.
Az újranyitással kapcsolatban kérjük, folyamatosan figyelje a múzeum honlapját.)