Idén – több más múzeumhoz hasonlóan – a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) is a százötven éve született Helbing Ferencet ünnepli. Új kiállításukra a művész csodálatos szecessziós plakátjaiból, litográfiáiból, naptáraiból, ét- és borlapjaiból, könyvillusztrációiból és más kiemelkedő munkáiból válogattak.
Helbing Ferenc (1870-1958) a dekoratív nyomtatványok szinte minden műfajában alkotott, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika kétség kívül egyik legkiválóbb hazai művelője volt, de tervezett újságcímlapokat, könyvkötéseket, naptárakat, ex libriseket, készített étlapokat, valamint foglalkozott bélyeg-, bankjegy- és oklevéltervezéssel is. Bámulatos karriert futott be: nyomdászinasként kezdte pályáját, az 1900-as évek elején lett belőle elismert, megbecsült tervezőgrafikus, sőt képzőművészeti tárlatokon kiállító művész, majd az alkalmazottgrafikus-képzés egyik motorja, az Iparművészeti Iskola tanára, végül igazgatója, a két háború közötti művészeti élet befolyásos alakja, miniszteri tanácsos.
Pályájának több csúcspontja is volt. 1902-ben készült, és ezen a kiállításon is látható, az Álom című műve, amely ma a magyar szecessziós litográfia egyik legszebb alkotása. 1910 is fontos évszám volt az életében: ekkor került az Iparművészeti Iskolához, ahol őt kérték fel a litográfia oktatására. E felkéréssel lehetőséget kapott az új generációk kinevelésére, az iparművészeti neveléssel kapcsolatban kialakított elveinek gyakorlatban való alkalmazására, tulajdonképpen a magyar alkalmazott grafikai képzés jellegének kialakítására.
Reklámgrafikai tervezéssel ekkor már csupán a Rigler József Ede Papírneműgyár megbízásából foglalkozott, ahol tanári feladatai mellett is megtartotta vezető litográfusi állását. Rigler gyár termékeit reklámozó hirdetéseit a magyaros szecesszió legszebb munkái közt tartják számon. Műveinenk jellemzője a népi hímzésekre emlékeztető, növényi motívumokból kialakított, élénk színfoltokból összeálló kompozíció.
Helbing Ferenc nevéhez számtalan állami megrendelésre készített munka is fűződik: ő tervezte például a mai bélyeggyűjtők több nagy kincsét, például a két háború köztötti új koronás, illetve az új pengős bankjegyeket.
A mostani kiállítás több hazai múzeum (az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzetei Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár, a miskolci Hermann Ottó Múzeum és az MKVM) gyűjteményi anyagából válogatva mutatja be Helbing Ferenc sokszínű tervezőgrafikusi és képzőművészeti pályáját. A múzeum azonban nem csak e tárlattal ünnepli a hosszú és sikeres életművet: a kiállításon túl egy kismonográfiával is készült a művész születésnapjára.
A plakátművészet mestere – Helbing Ferenc (1870 – 1959)
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest
2020. december 6-ig