Igazi szenzáció várja a Kecskemétre utazókat, hiszen októberig nem is egy, hanem rögtön két világsztár kiállításának ad otthont a város, pontosabban a Bozsó Gyűjtemény és a Cifrapalota. Az egyikük Andy Warhol, a pop-art legendás alakja, a másik az Oscar-, Golden Globe- és Grammy-díjas zenész, Bob Dylan, akit most képzőművészként ismerhet meg a magyar közönség.
Andy Warholt mindenki ismeri. Azonban kit vagy mit ismerünk? A művészt, a sztárt, a műalkotást, a reprót vagy egy jelenséget; a Warhol-jelenséget? A pop-art ikonként aposztrofált művész zseniális módon tapintott rá kora Amerikájának lüktető szívként működő motorjára, a magát mindig újraszülő tömegtermelésre. A tömegből kellett kirobbanni és kultikussá válni, ha nem többre, akkor arra a bizonyos 15 percnyi hírnévre.
Warhol meg tudta magát „csinálni”. Elindított egy véget nem érő folyamatot önmaga és a művészete körül. Kiragadott egy mindenki által ismert képmást – tárgyat vagy emberi arcot – mielőtt még megismételhetetlenné válhattak volna, majd megsokszorozta és sematikussá tette azokat. Az egyediségüket elvesztett modellek alakultak egyedi műalkotássá. A sorozatok áttörték a média küszöbértékét, kivívták maguknak az újdonságra éhes műtárgypiac bugyraiban az értékképzés lehetőségét. Andy Warhol The Factorynak nevezett műtermében a szitanyomás magas sebességre kapcsolt. A nyomatok mára a misztifikálódás útjára léptek. A Bozsó Gyűjtemény kiállítása a művek mellett e napjainkban is kitapintható jelenséget mutatja be.
Andy Warholon túl Bob Dylan miatt is érdemes egy kecskeméti múzeumi napot tartani. Az ő munkáiból rendezett tárlat azonban egy másik helyszínen, a Cifrapalotában várja az érdeklődőket.
Bob Dylan egy igazi élő legenda, aki fél évszázada meghatározó egyénisége a popkultúrának. Lemezei több mint 125 milliós példányszámban fogytak világszerte, dalai polgárjogi mozgalmak himnuszai lettek. Tizenhárom Grammy-díján túl az amerikai dalkincs új költői kifejezésekkel való gazdagításáért 2016-ban irodalmi Nobel-díjjal is elismerték. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Dylan komplex életművében teljes joggal férnek meg a képzőművészeti alkotások is.
Dylan az 1960-as évek elejére datálja képzőművészeti munkásságának kezdetét. Amerikai és európai turnésorozatának szabad perceiben rajzolással ütötte el az időt, ahogy ő mondta, nem azért, mert „hatalmas rajzművésznek” gondolta magát, hanem mert úgy érezte, hogy így valamiféle rendet teremt a káoszban maga körül. Munkáinak egy része az amerikai nagyvárosi életet, leginkább New Yorkot mutatják be, ám ezek mellett megférnek az intimebb, ellesett pillanatok, sőt az aktképek is. A Cifrapalota rendhagyó kiállításán a nagyhatású zenész és beatköltő ötvenegy alkotása látható. Jelenleg bemutatott képeit utazásai inspirálták, az ezek során elkapott pillanatok, tájélmények, nagyvárosi látképek és az élet hétköznapi történései elevenednek meg rajtuk. Kivételes megfigyelőképességét hol élénk, hol pasztell színekkel, dinamikus vonalvezetéssel és expresszív kompozíciókkal artikulálja vásznain, amelyek mind az életet, a minket körülvevő világot ünneplik.
A Warhol-jelenség, Bozsó Gyűjtemény
Útinapló: Bob Dylan grafikái, Cifrapalota
2022. október 9-ig