A nőnaphoz igazítva péntektől újra látogatható Rippl-Rónai József világhírű alkotása, a Vörösruhás nő című falikárpit. A Ráth György-villa A mi szecessziónk című állandó kiállításán eddig csak nyomdai másolaton láthatta a közönség a különleges védelmet és gondoskodást igénylő alkotást, textilgyűjteményük egyik főművét, melyet a szükséges pihentetés után most a kutatók és a kurátorok ideiglenesen kiengednek a speciális raktári védelem alól.
A gyönyörű kárpit Rippl-Rónai második Nabis korszakából származik. Ekkor készült művei a szintetikus szimbolizmus képviselői, az emberi környezetben a művészet különböző ágai hasonló jelentőséggel érvényesülnek. E téren Rippl-Rónai legnagyobb vállalkozása gróf Andrássy Tivadar budai palotájának ebédlőberendezése volt. 1896-99 között tervei alapján az ebédlő bútorait Thék Endre budapesti műhelye, az étkészletet a pécsi Zsolnay-gyár, az üvegablakokat Róth Miksa, az üvegtárgyakat a wiesbadeni üveggyár készítette. A hímzett kárpit a kandalló fölött függött. Csenkey Éva művészettörténész az ebédlőben, mint a magánélet kitüntetett színterében, a hortus conclusus modern, szimbolikus megjelenését látja, s a kiemelt helyen lévő kárpitot sajátos profán oltárkép-nek tekinti, illetve akként értelmezi (Fréches-Thory, Perruchi-Petri, 1993. Nr. 208). A II. világháborúban elpusztult berendezés textildíszei (hímzett fríz, spanyolfal, ajtófüggöny, kárpit) közül egyedül a Vörösruhás nő maradt fenn.
A művet várhatóan 4-6 hónapig lehet majd a jelenlegi kiállítási körülmények között, a villa fényviszonyai mellett, falra rögzítve tartani, a tervek szerint utána újra raktárba kerül.
Ráth György-villa (Budapest, Városligeti fasor 12.)
GALÉRIA:
Vörösruhás nő – falikárpit (részlet és a teljes mű), 1898, 230 cm/125 cm
Baudrion, Lazarine (1865-1947) / kivitelező
Rippl-Rónai, József (1861-1927) / tervező
