Egyszerre két nagy múltú szerzetesrend történetének megismerésére hív mindenkit idén nyáron a Magyar Nemzeti Múzeum. Míg alagsori kiállítótereiben a premontrei rend elmúlt 900 évében tehetnek időutazást, addig az emeleten a pálos rend szintén több száz éves krónikája várja Önöket.
„Uram, mit akarsz, mit tegyek?” – kérdezte 1115-ben Szent Norbert az Urat, miután lova egy közvetlenül mellettük lecsapó villámot követően levetette magáról. Az Úr e szavakkal válaszolt neki: „Kerüld a rosszat, tedd a jót, keresd a békét, és menekülj irgalmasságomhoz”. Norbert hallgatott rá. Az esetet követően felhagyott addigi fényűző életével, lemondott az érseknél és a császárnál viselt pozícióiról, valamint az azokkal járó javadalmazásról. Vagyonát a szegényekre hagyta, majd pappá szenteltette magát, és vándorprédikátor lett. Bertalan laoni püspök később felajánlotta neki, hogy kolostort alapíthat egyházmegyéje területén. Ő (egy álom/látomás hatására) Prémontré völgye mellett döntött, ahol akkor egy romos kápolna állt csupán egy mező közepén. Itt épült fel a rend első kolostora, ahol Norbert a szerzetesi fogadalmát (néhány társával és tanítványával együtt) 1121. december 25-én, karácsony napján tette le. Regulájuk kialakításakor Szent Ágoston tanításait vették alapul, továbbá bevezették a vita mixtát (vegyes élet) is, ami egészen új volt akkoriban. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy életüket a szemlélődés (vita contemplativa) és az emberek szolgálata (vita activa) együttesen határozta meg. Kolostorba vonultak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket, de ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodtak, és a 19. század elejétől már tanítottak is.
A Nemzeti Múzeumban látható, a premontreiek immár 900 éves történetét bemutató (és egyben a jeles évfordulót ünneplő) tárlatot is e két irányvonal köré építették fel, mégpedig rendkívül körültekintően és látványosan. A fókusz természetesen a rend hazai, szintén több száz éves történetének bemutatásán van, hisz a rend tagjai (akiket a magyar népnyelv egyszerűen csak a „fehér kanonokoknak” hívott) szinte az alapítás óta jelen vannak Magyarországon is. A kiállítás áttekintést nyújt a rend alapításáról, lelkiségéről, múltjáról és jelenéről, bemutatja a kolostori élet rendjét, a premontreiek gazdag építészeti és tárgyi örökségét, régi és jelenlegi tagjait, s azok társadalomban betöltött szerepét. Láthatnak értékes régészeti leleteket, festményeket (több más mellett Vaszary Jánostól, Nagy Sándortól, Aba-Novák Vilmostól és Johann Lucas Krackertől), fontos történelmi ereklyéket, öltözeteket, kiállításon még soha nem látott liturgikus tárgyakat, de a tárlat számos jelentős premontrei kódexet is bemutat, ugyanakkor azon se lepődjenek meg, ha az egyik vitrinből a Gödöllői Premontrei Gimnázium óráihoz használt vetésivarjú-preparátum nézi majd Önöket.
A valóban gazdag kiállítási anyag több hazai és nemzetközi gyűjteményből érkezett a tárlatra, amelyeket nagyszerűen egészítenek ki a 21. századi kiállításrendezés szinte már elengedhetetlen kellékei, a különböző interaktív, multimédiás elemek. A kiállításhoz mindezeken túl számos program kapcsolódik a Nemzeti Múzeumban, hisz a kurátor és más szakemberek mellett a premontrei rend tagjai közül is többen tartanak időről időre tárlatvezetéseket, de kerekasztal- és tematikus beszélgetések, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások is várják a nyár folyamán az érdeklődőket.
A premontreiek mellett egy másik szerzetesrendnek is nagyszabású kiállítást szentel idén nyáron a Nemzeti Múzeum, hisz emeleti kiállítótereinek egy részében a pálos rend története várja Önöket. Az apropó szintén egy évforduló: 2020-ban volt alapítójuk halálának 750. évfordulója. A rend története 1250-re nyúlik vissza, Boldog Özséb esztergomi kanonok ugyanis ekkor egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket, létrehozva ezzel az azóta is egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet. A névválasztás a pálosok esetében nem egy helyszínre, hanem Remete Szent Pálra utal, a rend hivatalos neve is Első Remete Szent Pál Rendje. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt, a 15. századtól megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is. Napjainkban közel félezres létszámmal, négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen a pálos szerzetesek.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látható kiállítás átfogó képet ad az egykor magyar földről induló rend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A tárlatra belépve madárcsicsergés és vonat kürtjének hangja fogadja elsőként a látogatókat, ahol egy szépen elkészített terepasztal állomásait követve ismerhetik meg a pálosok ma is működő öt hazai kolostorát, míg a falakon elhelyezett tablókon további európai központokról olvashatnak bővebben.
Ezután egy „barlangon” keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről (kolostori életről, gazdálkodásról, liturgikus életről és lelkipásztorkodásról) tájékozódhatnak. Ahogy a premontreieknél, úgy itt is számtalan értékes műkincs, festmény, szobor, középkori régészeti kincs és a rend tagjaival készített interjúfilm segíti a tárlat látogatóit a komolyabb elmélyedésben. Olyan relikviákat láthatnak itt, mint Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyve vagy Báthory István erdélyi fejedelem által a pálosoknak adományozott rózsafüzérje. A kiállításon mindezeken túl virtuálisan betekinthetnek a csodálatosan szép pesti pálos könyvtárba is, de a rend világibb oldalát is megismerhetik.
A kiállítást szubjektív tárlatvezetések is színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek előre meghirdetett időpontokban. Augusztus végén pedig a tervek szerint egy kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül, régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével. A premontrei és a pálos kiállítás kísérőprogramjairól a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak bővebben.
Képek forrása: www.mnm.hu
Premontreiek 900. A 900 éves premontrei rend története Magyarországon
2021. szeptember 15-ig
Pálosok – Rendtörténeti kiállítás
2021. szeptember 12-ig
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest