Napjainkban sok szempontból az élet különböző területeiről érkező emberek összefogásának a hiánya okozza a társadalmak egyik legnagyobb problémáját. Hogy lehetne ezt másképp is csinálni, azt most a Ludwig Múzeum Közös ügyeink című kiállítása mutatja be látogatóinak, méghozzá több művészeti projekt segítségével.
A Ludwig Múzeum nemrégiben nyílt, ingyenesen látogatható kiállítása igazából egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) hazai eredményeinek a bemutatójaként is felfogható, egy olyan egyedülálló programé, melynek célja nem volt kevesebb, mint hogy „megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára”.
A kiállításon látható, pályázati úton kiválasztott művészek és partnereik 2017 folyamán hét különböző projektet valósítottak meg, több budapesti és vidéki helyszínen. A művészek ez idő alatt különféle közösségekkel dolgoztak együtt, köztük a társadalom peremterületére szorult vagy sajátos problémákkal küzdő emberekkel, így iskolásokkal, értelmi sérült fiatalokkal, látás- és hallássérültekkel, kis falvak lakóival, mezőgazdaságból élő vállalkozókkal, vagy éppen leszakadó térségben élő roma csoportokkal. A közös munkából számtalan szép és mindenki számára példaértékű eredmény született, s ezt mutatja most be a Ludwig Múzeum szövegeken, fotókon, filmeken és műtárgyakon keresztül látogatóinak.
A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” című projekt az elmúlt évek gazdasági változásait, a vidéki mezőgazdasági munka átalakulásának folyamatát kutatta. Az összefogás részeként egy művész-kurátor páros egy körösszegapáti libatenyésztővel, egy nagykamarási dinnyetermesztővel, valamint egy szekszárdi borász házaspárral dolgozott együtt. A gazdák kisfilmekben, interjúk során mesélték el kihívásaikat, konfliktusaikat, örömeiket, és úgy általában a hétköznapjaikat. Az elkészült, és azóta már több vidéki helyszínen is bemutatott kisfilmekért cserébe – amolyan barter ajándékként – Antje Schiffers német festőművész olajfestményeken örökítette meg a gazdák házait, mely képeket most (a videók mellett) ezen a kiállításon is meg lehet tekinteni.
Nagyon érdekes a „Művészek az osztályteremben” című projekt bemutatására szánt részt is felfedezni, itt a látogatók ugyanis arra csodálkozhatnak rá, hogy a különböző művészek, kreativitásukat felhasználva, hogyan ismertették meg a gyerekeket a tanulás és a közös munka egy másfajta dimenziójával. S ha már gyerekek, akkor itt van a Sárkány Lee nevű projektnek szánt kiállítótér is, ahol többek közt komlói, hátrányos helyzetű kisiskolások által előadott, a fiatalon elhunyt, meg nem értett művész, Kolompár István képregényének főhősére, Sarkány Lee-re épült színházi előadás születését követhetjük nyomon, mely nagyon szép példája annak, hogy milyen az, amikor egy kicsiny közösség összefog azért, hogy a semmiből valami igazán értékeset teremtsen, de ugyanez igaz az „Úszó ház” című projektre is, amelyben értelmükben akadályozott és peremhelyzetű fiatalok dolgoztak együtt művészekkel és civil szervezetek munkatársaival azért, hogy saját maguk által tervezett „házuknak” otthont találjanak.
A tárlat látogatásakor készüljenek arra, hogy órákig is elücsörögnek majd a különböző videók előtt egy fülhallgatóval a fejünkön, de higgyék el, megéri!
Közös ügyeink | Együttműködésen alapuló művészeti projektek
2018. március 18-ig