World Press Photo 2021

Luis Tato: Harc a sáskainvázió ellen Kelet-Afrikában (A kép a The Washington Post számára készült.)

A World Press Photo negyedik alkalommal fogadja a közönséget a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az év egyik legjobban várt kiállításán most is olyan sajtófotók kerülnek reflektorfénybe, amelyek hitelesen mesélik el a világ legfontosabb (és köztük persze a legmegrázóbb) történéseit az elmúlt egy évből. A világszerte 120 helyszínen bemutatott válogatást több mint négymillióan tekintik meg évente. Magyarországon 2021. október 31-ig látható.

Életünket az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány határozta meg, így nem meglepő, hogy a kiállítás legnagyobb elismerését, az Év sajtófotója címet is egy, a pandémia alatt készült kép (Mads Nissen Első ölelés című, a brazil Viva Bem idősek otthonában készült fotója) nyerte el. A világ sajtóriporterei azonban természetesen most is mindenhol ott voltak, ahol tudtak: tudósítottak regionális konfliktusokról (például az örmény-azeri válságról, a bejrúti robbantásokról), szociális problémákról, környezetvédelemről, sporteseményekről és természeti szépségekről is az elmúlt egy év alatt.

A World Press-kiállításoktól már megszokhattuk, hogy olyan történeteket, eseményeket tárnak elénk, amelyekre máskülönben sokan nem figyelnének fel, amelyek megállásra, átélésre, gondolkodásra és együttérzésre késztetik a nézőt. Sokszor persze nagyon nehéz szembesülni a világban nap mint nap történő megrendítő eseményekkel, de ugyanakkor kötelességünk is tisztában lenni azzal, hogy mi mindennel kell és kellett megküzdenie a különböző országokban élőknek csak az elmúlt egy évben.

A World Press pályázatára idén is nyolc kategóriában (Általános hír, Helyszíni hír, Korunk kérdései, Hosszútávú projektek, Környezet, Sport, Természet, Portré) nevezhettek a világ fotósai. A rangos zsűri végül 130 ország 4315 fotóriporterének 74 470 fotójából választotta ki azt a 151-et, amelyet most a World Press Photo 2021 kiállítás közönsége is láthat a Magyar Nemzeti Múzeum emeleti kiállítótereiben.

Néhány fotó és története az idei World Press Photo-kiállításról:

Gabriele Galimberti: Bree Michael Warner (43 éves) a hálószobájában a New York állambeli Putnam Valley-ben. (A kép az olasz National Geographic számára készült.) A svájci Genfben működő független kutatóprojekt, a Small Arms Survey szerint a világ összes nem katonai célú, magánszemélyek tulajdonában lévő lőfegyverének fele az Egyesült Államokban található. A felmérés szerint a lőfegyverek száma meghaladja az ország lakosainak számát: 393 millió fegyver jut 328 millió emberre. A fegyvertartást az amerikai alkotmány 1791-es kiegészítése teszi lehetővé, és régóta vitatéma az amerikai közéletben.
Antonio Faccilongo: Habibi. A kép története: Amma Elian, akinek a férje 2003 óta életfogytiglani börtönbüntetését tölti, az IVF-et követően született ikreivel ül a palesztin Tulkarmban, 2015 januárjában. Sok nő nem szívesen vallotta be Palesztinában, ha IVF segítségével estek teherbe, mivel aggódtak a társadalmi és vallási elutasítás miatt, de 2017-ben a Palesztin Fatwa Legfelsőbb Tanács rendeletet adott ki, amely elfogadottá tette az eljárást, ha a férjet hosszú börtönbüntetésre ítélték. Közel 4200 palesztin személyt tartanak fogva izraeli börtönökben – derül ki a B’Tselem emberi jogi szervezet 2021 februári jelentéséből. Néhányat közülük 20 évre vagy annál is hosszabb (életfogytiglani) börtönbüntetésre ítéltek. Ahhoz, hogy családtagjaik meglátogassanak egy palesztin foglyot egy izraeli börtönben, a látogatóknak számos különböző korlátozást kell leküzdeniük, amelyek a határtörvényekből, a börtönszabályokból és az Izraeli Biztonsági Ügynökség (ISA) által meghatározott korlátozásokból erednek. A látogatók általában csak átlátszó üvegen át láthatják a foglyokat, és telefonos vevőkészüléken keresztül beszélhetnek velük. A házastársi látogatásokat megtiltják, és tilos a fizikai érintkezés, kivéve a tíz év alatti gyermekeket, akiknek minden látogatás végén tíz percük van arra, hogy átöleljék apjukat. A 2000-es évek eleje óta egyre több palesztin fogvatartott próbál meg spermát kicsempészni a börtönből, a vizitek végén gyermekeiknek ajándékozva azokat. A spermát sokféle módon próbálják kijuttatni, például tollcsövekben, műanyag édességcsomagolókban és csokoládé belsejében. 2021 februárjában a Middle East Monitor jelentése szerint minden 96. palesztin csecsemő az izraeli börtönből csempészett sperma felhasználásával született.
Evelyn Hockstein: Egy nő és egy férfi nem értenek egyet az emancipáció emlékművének eltávolításával kapcsolatban. Lincoln Park, Washington, D.C., 2020. június 25.
Jérémy Lempin: Doctor Peyo és Mister Hassen. A kép története: Az áttétes, daganatos betegségben szenvedő Marion (24) átöleli fiát, Ethant (7) Peyo, az állatok által támogatott terápia során használt ló jelenlétében, a Center Hospitalier de Calais-ban, Franciaországban. Az állatokkal végzett terápiát, más néven háziállat-terápiát számos klinikai környezetben használják, különösen a pszichológiai terápiában és a palliatív ellátásban. Úgy tűnik, hogy az állatok jelenléte csökkenteni a szorongást és a stresszt, valamint fizikai hatásaik is vannak, például csökkentik a vérnyomást, javítják a pulzusszámot, vagy segítenek a fájdalom kezelésében. A hospice-ban az állatokkal végzett terápia célja, hogy vigaszt, békét és társaságot nyújtson a végstádiumban lévő betegek számára. A lovak rendkívüli módon alkalmasak erre a feladatra, mivel különleges összhangban vannak a környezetükkel. Peyo trénerével, Hassen Bouchakourral dolgozik a Les Sabots du Coeur szervezetnél, havonta körülbelül 20 beteget látogatnak meg.
Lorenzo Tugnoli: Egy sebesült férfi áll a bejrúti kikötőben történt óriási robbanás helyszínének közelében. A kép története: Augusztus 4-én, este hat óra körül hatalmas robbanás rázta meg Libanon fővárosát, Bejrútot. A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű robbanás csaknem 6000 épületet rongált meg vagy rombolt le, megölt legalább 190 embert, és megsebesített további hatezret, miközben háromszázezren kényszerültek elhagyni otthonukat. A detonációt okozó ammónium-nitrát egy olyan hajóról származott, amelyet 2012-ben foglaltak le, mert nem fizették utána a kikötői és egyéb díjakat. A vámhatóság 2014 és 2017 között legalább hatszor írt a libanoni bíróságoknak, hogy megtudja, miként szabadulhatna meg a robbanékony anyagtól. Mindeközben az anyagot nem megfelelő körülmények között tárolták a raktárban. A robbanást követő napokban tüntetők tízezrei töltötték meg Bejrút központjának utcáit, néhányan pedig a biztonsági erőkkel is összecsaptak, és kormányzati épületeket rongálták meg, tiltakozásul egy olyan politikai rendszer ellen, amelyről úgy látták, nem hajlandó megoldani az ország problémáit.