Mészáros Szabolcs festőművész lefesti a tányérjába kimert spenótot, rajta a kötelező tükörtojással, a főzésre váró csülköt a maga jelentőségteljes valójában, de ugyanígy lefesti a tavaszi víztükröt, az eső utáni szivárványt és a nyári erdő fáit is. Valami különös lelki béke, külső és – még a húslevesben úszó zöldségek esetében is – belső szépség, amolyan jóleső melegség jellemzi képeit. A műveiből rendezett kiállítás április 29-ig várja az érdeklődőket a 8. kerület egyik különleges kiállítóhelyén, a Fiktív Gasztrogalériában.
Mészáros Szabolcs (1975) Tálak és Tájak című kiállításán, ahogy arra a címből is következtethetünk, csendéletek (másképpen fogalmazva: tálképek) és tájképek láthatók. A klasszikus festészet nyomvonalán alkotó művész képei a színek és a fények, a pillanat és az állandóság harmonikus játékának elegyei, melyekben van ugyanakkor valami bájos régimódiság is. Tájképei előtt állva valódi természetélményben lehet részük, de műveire az idillikus jelző is éppúgy ráillik, hisz folyópartjai, erdőrészletei olyanok, amilyeneknek mindig szeretnénk, hogy legyenek. S hogyan passzolnak ehhez a mellettük kiállított egytálételek és sütemények? Meglehetősen jól, hisz e képekből is ugyanaz a derű és életszeretet sugárzik, mint nyári jegenyéiből – és ki mondta azt, hogy egy megfőtt sárgarépa nem lehet ugyanolyan szép, mint egy vízen úszó falevél?
Tálak és Tájak
Mészáros Szabolcs festőművész kiállítása
Fiktív Gasztrogaléria, Budapest
2018. április 29-ig