Vajon milyen jelentést hordozott egy ló, egy kutya, egy kígyó vagy egy menyét egy régi kancsón, tálon? A Tornyai János Múzeum szeptember végéig látogatható időszaki kiállítása néprajzi tárgyak, régészeti leletek és archív fotók segítségével mutatja be, hogy az állatok – legyenek azok valódiak vagy eleink hiedelemvilágában létezők – milyen szerepet töltöttek be a Hódmezővásárhely városának és tágabb környezetének (tárgy)kultúrájában.
A bestiáriumok a középkori kódexek egy sajátos típusát alkotják, amelyekben az állatvilág teljességére, azaz a valós állatokra és a képzeletbeli lényekre, szörnyekre vonatkozó ismereteket és képzeteket, illetve allegorikus jelentéseket gyűjtötték össze. E könyvek még igen távol álltak a 17. századtól megjelenő természettudományos rendszerezésektől, ugyanakkor céljuk nem is igazán a tényadatok közlése, mint inkább a teremtett világ értelmezése volt. Jelentőségük épp abban áll, hogy összefoglalják azt a művelődéstörténeti szempontból fontos, és sokáig – akár a jelenig – ható tudásanyagot, ami szerint egykor az európai ember világképe kialakult.
E különleges középkori kódexek mintájára épült a hódmezővásárhelyi tárlat is, s bár ilyen kódextípusról nem beszélhetünk a város könyv- vagy kultúrtörténete kapcsán, mégis a különböző állatalakokkal díszített tárgyak segítségével rekonstruálható eleink világképe, illetve megismerhetővé válnak azok a lények, amelyek ténylegesen körülvették az egykor itt élőket, és azok is, amelyek létezésében hittek. Úgy is mondhatnánk, hogy ezen a kiállításon a tárgyak mesélnek a kódexek lapjai helyett.
A különböző állatalakokat már az őskori ember is beillesztette hitvilágába, kultikus világképébe, és az állatok szakrális szerepe akár istenségalakként, akár áldozatként a későbbi korok eltérő vallásaiban is fennmaradt. Az ókorban teljesedett ki az a folyamat, amely során az állatok önmagukon túlmutató jelentések hordozóivá, azaz szimbólumokká váltak. E jelentéstársítások az egyes állatfajok vélt vagy valós tulajdonságaira építő analógiákon, az emberi tulajdonságok kivetülésein vagy morális ítéleteken alapultak. Ezek, az antikvitásban kialakult képzettársítások részben a Biblia megerősítésének, részben az irodalmi hagyományozódásnak köszönhetően Európa-szerte elterjedtek és hosszú távon fennmaradtak. E szimbolikus jelentések nemcsak az emberek gondolkodásmódjának formálásában, a követendő irányelvek érthetővé tételében játszottak fontos szerepet, de erőteljesen befolyásolták azt is, hogy mikor, min és milyen állatalakok jelenhettek meg tárgyiasult formában.
Egyes állatalakok mindig és mindenkor pozitív megítélésben részesültek, míg másokat – attól függetlenül, hogy valójában mennyire voltak veszélyesek vagy kártékonyak az ember számára – rossznak vagy negatív tulajdonságok kifejezőinek tartottak. Voltak azonban olyan állatfajok, amelyekhez pozitív és negatív képzetek egyaránt kapcsolódtak. Arról sem feledkezhetünk azonban meg, hogy a kultúra változásával idővel átalakulhattak az állatokhoz kötődő jelentések és hiedelmek is.
Az 1700-1800-as években a tudományos előrelépéseknek köszönhetően megindult a közismeretek racionalizálódása és bővülése. Ez, ekkor azonban még nem azt jelentette, hogy az állatvilágra vonatkozó korábbi felfogások jelentőségüket vesztették volna. Inkább csak egy új réteggel bővült az állatvilághoz kötődő ismerethalmaz, és felerősödött a szimbólumok és a valóságos tényezők különválasztása. De nem tűntek el még a fantázialények sem, bár tényleges létezésükben már nem (igazán) hittek, inkább a mesék, mondák misztikus világába szorultak vissza.
A hódmezővásárhelyi kiállításon néprajzi tárgyak és régészeti leletek figurális ábrázolásain keresztül „elevenednek meg” azok az élőlények, amelyek egykor körülvették a tanyasi és a városi embereket, és azok is, amelyek a fantázia- és hitvilág teremtményeiként játszottak fontos szerepet a kultúrában. A tárlat gerincét a múzeum néprajzi gyűjteményének 19. századi anyaga adja, de bemutatnak a 18. században, illetve a 20. század elején készült kerámiákat, fafaragásokat és textíliákat is.
Képek forrása: Tornyai János Múzeum
VÁSÁRHELYI BESTIÁRIUM
Állatábrázolások a hódmezővásárhelyi tárgykultúrában
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
2022. szeptember 25-ig