Új kiállításán Balira hívja látogatóit a Hopp Ferenc Múzeum, ahol Gill Marais dél-afrikai származású fotós képei és a magyar Zboray Ilona szövegei a szigetet ezúttal nem mint turistaparadicsomot, hanem mint a rituálék és ünnepek földjét mutatják be az érdeklődőknek.
„Nincs a világnak még egy olyan pontja, ahol annyit ünnepelnének, mint Bali szigetén. Az év minden egyes napjára jut valahol egy ünnepség. Nincs az az eldugott falu vagy tanya, melynek ne volna meg a temploma, amit fel kell szentelni, ahol a jószellemnek hálaadó ünnepet, a rossz-szellemnek engesztelő áldozatot ne mutatnának be. A holtak lelkiüdvéért, a született csecsemő örömére, vagy egy esküvő tiszteletére már összegyűl a falu népe és zenés, táncos lakomát ül. Mert ott minden ember magánélete közügy” – írta Zboray Ilona Az ünnepek hazájában. Utazás Bali szigetén című, a Pesti Naplóban 1938-ban megjelent cikkében.
Balit, az indonéz szigetet az 1910-es évek közepén kezdte turistaparadicsomként hirdetni Hollandia – azóta is az utazók és nyaralni vágyók kedvelt célpontja. A gyönyörű trópusi sziget az 1930-as évek elejére már olyan, az egész világon ismert turistahellyé vált, amelyet a korabeli sztárok is látni akartak. Például Charlie Chaplin is Balira „menekült” a nyugati civilizáció vívmányai elől 1932-ben, hogy a hagyományos művészetekben megújulást leljen.
Magyarok is egyre többen fordultak meg a 19. század közepétől az indonéz szigetvilágban, és jó néhányan be is számoltak élményeikről hírlapok, magazinok vagy útikönyvek hasábjain. A 20. században már a női utazók látogatása sem volt ritkaság. Zboray Ilona is ilyen utazó volt, bár ő nem kifejezetten a sziget miatt, hanem a hosszabb ideje ott élő és dolgozó bátyja, Zboray Ernő látogatására érkezett Balira 1937-ben. Benyomásait, élményeit őszinte hangvételű, írott beszámolókban rögzítette, amelyeket a nagyközönséggel is megosztott a magyar lapokban. Első Baliról szóló cikke 1937-ben jelent meg Tűztánc a földi paradicsomban címmel a Képes Vasárnap egyik novemberi számában.
Gill Marais bő ötven évvel később, az 1980-as évek végén járt először Bali szigetén, ahol később le is telepedett. Dél-Afrikában született, majd egy francia diplomatával kötött házassága révén Franciaországban élt negyven évig. Fotóriporterként járta a világot. Balin a hétköznapokat, ünnepeket, és mindenekelőtt az embereket fotózta, elsősorban kulturális sajátságokra, az utazásra és az élet hittel megélt eseményeire, fordulópontjaira, ünnepeire fókuszálva.
A Transz | Tánc | Bali. Gill Marais fotóin című kiállítás is Bali e kevésbé ismert arcát tárja a látogatók elé: a hétköznapokat és az elmúlást, az ünnepeket, a gonosz erőket és a démonokkal való harcot hozza közelebb. Zboray Ilona egykori írásai és Gill Marais mai fotográfiái Bali egyedülálló kultúrájába és páratlan szépségébe vezetnek be minket a képek és a szavak segítségével. Elmesélik és megmutatják, hogy miért reszelik le a balinéz fiatalok két szemfogát és négy metszőfogát a felnőttkor elérésekor, bemutatják a „föld érintése” szertartást, mely kedves ceremóniának minden újszülött részese élete 105. napján, de a transztáncok világába is bevezetik a nézőket. Balin a transzállapotban bemutatott táncok az istenségek és az emberek számára láthatatlan világ közötti kapcsolattartás fontos eszközének számítanak. Ez egy olyan eszköz, amelyet a nyugati ember ámuldozva és csodálattal néz ezen a kiállításon is, de talán sosem ért meg vagy fog fel igazán.
A képek mellett a kiállítás látogatói a „moziteremben” megtekinthetik a Szent és titkos – A titokzatos Bali című dokumentumfilm rövidített változatát is. A filmet Basil Gelpke rendező és Gill Marais közösen hozták létre, s a kiállításon bemutatott képek és témák kelnek életre benne: a születéshez és a halálhoz kapcsolódó ünnepek, a felnőtté válás rítusa, a fogreszelés szertartása, az esküvő és természetesen a transztáncok is.
A tárlat további érdekessége, hogy annak létrejöttében sokat segített maga Gill Marais is, aki azonban már nem tudott ott lenni az október végi megnyitón, mert sajnos az előkészítő munkák közben 2021 áprilisában elhunyt.
Transz | Tánc | Bali
Gill Marais fotóin
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest
2022. január 30-ig