Az idei év tragikusan kedvezőtlen alakulása az embert minden olyan lehetőség megragadására sarkallja, ami valamelyest a vírus előtti, megszokott időket idézi. Legyen szó munkahelyi visszaállásról, nyaralásról vagy múzeumlátogatásról. A hétköznapok ritmusát meghatározó repetitív gyakorlatok és mintázatok elengedhetetlen feltételei a kiegyensúlyozott, nyugodt életnek. Ezeknek a „kötött pályáknak” a tudatba épülése, automatikussá válása elősegíti, megkönnyíti a mindenkori tájékozódást, miközben bizonyos mértékig tehermentesíti az egyént a folyamatos külső ingerektől. A mindenki által vágyott biztonságon túli esszenciát mégis a kiszámíthatatlan, a véletlen és az ahhoz való alkalmazkodás képessége adja. Az a bizonyos „1% rendetlenség” hozzáadása, ami Vera Molnar munkáiból sem hiányozhat.
Tavaly ősszel a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár és a Szőlősi-Nagy–Nemes-gyűjtemény együttműködéséből létrejövő Vera Molnar-kiállítás (Rendetlenség a rendben – Vera Molnar művészete; kurátorok: Cserba Júlia, Róka Enikő) egy kibővített változata tekinthető most meg a debreceni MODEM-ben. A Machine Imaginaire / Vera Molnar algoritmusai címet viselő tárlat hazai magángyűjtők fókuszpontjai mentén bontja ki és mutatja be a világhírű képzőművész életművét.
A számítógépes művészet úttörőjeként számon tartott Vera Molnar 1947 óta Párizsban él és alkot, de az utóbbi évtizedben itthon is egyre gyakrabban találkozhattunk alkotásaival. 2010-ben a Szépművészeti Múzeum egyik kabinetkiállításán szerepelt, továbbá kiállított az egri Kepes Intézetben, a Ludwig Múzeumban, a Francia Intézetben és a hazai galériás képviseletét ellátó Vintage Galériában is.
Absztrakt, konstruktív-konkrét művészetét geometriai idomokká formált vonalak precíz megkomponáltsága és annak a bizonyos „1% rendetlenségnek” az ötvözete jellemzi. A kép struktúrájában végrehajtott kismértékű beavatkozások, torzítás, elforgatás, felborítják az egyensúlyt és a látszólagos egységet. Vera Molnar a kizökkentés gesztusán keresztül egy újfajta harmónia megélésre teremt lehetőséget. A véletlen eszközként való felhasználása emberközelibb alkotásokat eredményez. A folyamatosan kísérletező, kutató Vera Molnart soha nem a megoldás, a végeredmény érdekelte, hanem maga a kétely, a probléma.
A kiállítás címében feltűnő „machine imaginaire”, vagyis képzeletbeli gép működési elvét még 1959-ben dolgozta ki és kezdte el alkalmazni alkotói folyamatai során. Az előzetesen felállított szempontok, algoritmusok alapján a gép által létrehozott alkotásoknál sem vonja ki magát teljes mértékben a művész, a döntés végig az ő kezében marad.
machine imaginaire / Vera Molnar algoritmusai
MODEM, Debrecen
2020. október 4-ig
