2014-ben a Vatikáni Múzeumról készített 3D-film lett a legnézettebb művészeti mozifilm a világon. 2015-ben a Firenze és az Uffizi-képtár című 3D-film bevételi rekordokat döntött Olaszországban. Tavaly a pápai bazilikák kincseit bemutató film mellett Bosch ikonikus művét, A gyönyörök kertjét is megismerhettük filmvásznon. A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat immár negyedik éve ontja magából a sikerdarabokat, és úgy néz ki, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Újabb alkotásuk, mely a reneszánsz egyik legkiemelkedőbb festőóriásának, Raffaellónak állít emléket, december 14-től látható a hazai mozikban.
Raffaello Sanzio (1483-1520) mindössze 37 évet élt, de ebben a 37 évben mindent elért, amit egy festő elérhetett. Tehetsége gyerekkora óta megkérdőjelezhetetlen volt. Már 17 évesen mesternek mondták, Rómába költözése után nem sokkal pedig egyenesen a festők fejedelmének nevezték. Ehhez esetében megnyerő külső, mindenkit elbűvölő, életvidám személyiség és persze a sikerhez elengedhetetlen becsvágy is társult. A férfiak csodálták, a nők pedig egyenesen imádták őt, ez utóbbi pedig olyannyira kölcsönös volt Raffaello részéről is, hogy a legtöbben halálát is azoknak a bizonyos örömöknek a túlzott hajhászásának tulajdonítják. Mondják, hogy a nagy lángon élő emberek nem élnek sokáig, s hogy ez Raffaello esetében is így volt, ahhoz kétség sem fér. Óriási munkát igénybe vevő pápai megrendelések, népszerűségéből fakadó, egyre kiterjedtebb feladatkörök (élete végén például ő vezette a Szent Péter-székesegyház építési munkálatait is) minden bizonnyal rányomták bélyegüket egészségére is.
Megítélésében több korszak is váltogatta egymást az elmúlt ötszáz évben. Volt, hogy teljesen elfordultak tőle, volt, hogy csillaga ugyanolyan fényesen (ha nem fényesebben) ragyogott, mint saját idejében. Sokan. sokszor foglalkoztak művészetével, életművének számos részletéről azonban a mai napig keveset tudni. Ezen igyekszik változtatni a most elkészült, 90 perces, 3D-technikával elkészült film, ahol a nézők virtuális utazást tehetnek életének meghatározó helyszíneire, megismerkedhetnek pályájának fontos szereplőivel, és az alkotók olyan apró részleteket is felfednek képein, amelyeket szabad szemmel talán soha nem vettünk volna észre.
A film az utazást kisgyerekkorától kezdi, bemutatva, hogy gyönyörű édesanyja és tanult édesapja elvesztése után, a 11 évesen árván maradt kisfiú hogyan talál önmagára a művészet segítségével. Követhetjük útját Firenzébe, ahol életének egyik kiemelkedő szakaszát töltötte, s ahol híres Madonna-festmények egész sorozatát készítette. Itt egy rendkívül izgalmas jelenetnek is tanúi lehetünk: Raffello visszaemlékezik első találkozására Leonardóval. A jelenetben az idős mester műtermében fogadja a lelkes ifjút. Kedvesen elbeszélget vele, majd sejtelmesen felemeli legféltettebb alkotásáról a leplet, hogy megmutassa azt Raffaellónak. A kép persze nem más, mint a Mona Lisa. Végül Rómába kalauzol a film, ahol Raffaello II. Gyula pápa támogatásával immár elismert „festőfejedelemként” alkotja élete fő műveit – többek között a pápai lakosztály termeit, a Stanzákat díszítő freskókat –, amelyekkel aztán később örökre beírta magát a művészettörténet legnagyobb alakjai közé. A film itt röviden kitér a Michelangelóval való kapcsolatára is, aki – míg Raffaello a szomszédos épületben forgatja lázasan ecsetjét –, ő épp élete legnagyobb kihívásán dolgozik, szobrász létére a Sixtus-kápolna freskóit festi. A film természetesen Raffaello kapcsán nem lenne teljes életének utolsó és egyben legnagyobb szerelmének bemutatása nélkül, aki révén persze e kapcsolat hatására született képekkel is megismertetik a nézőket a film készítői.
A mintegy 20 olaszországi helyszínen forgatott film vezérfonalát összesen harmincnyolc csodálatos Raffallo-mű és további hat, általa inspirált alkotás elemző bemutatása adja, többek között az urbinói Raffaello-ház, a firenzei Uffizi-képtár és a Vatikáni Múzeum műkincseiből válogatva. Olyan remekművek tárulnak itt fel a páratlanul látványos közeli felvételeken, mint A szent család, a Krisztus sírbatétele, Az athéni iskola, A szép kertésznő vagy a Krisztus színeváltozása. A mozinézőket a 3D-s kamerákon túl neves művészettörténészek, köztük Vincenzo Farinella egyetemi tanár és Raffaello-szakértő, Antonio Natali, az Uffizi-képtár korábbi vezetője és Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója kalauzolják végig ezeken a lenyűgöző helyszíneken.
A filmet december 14-től vetítik országszerte a mozikban, a színpadi produkciók moziközvetítéseire és művészeti dokumentumfilmekre specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában. Budapesten kizárólag az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz műsoron, de vidéken a megyeszékhelyek többségén (így például Szombathelyen, Szolnokon, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán) is bemutatják.