Izmos női aktok és fiatal fiúalakok. A tihanyi Kogart Galéria Ferenczy Béni érett korszakának mesterműveivel várja az érdeklődőket.
Ferenczy Béni (1890–1967) a magyar szobrászat kiemelkedő alakja volt, aki érett korszakára olyan archaikus szobrászati elveket felelevenítő, plasztikai problémákra fókuszáló művészetet teremtett, amely az antik szobrok formavilágát újraértelmezve hordozza magában a harmóniát és a görög szépségeszményt.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Ferenczy Család Művészeti Alapítvány közös, a tihanyi Kogart Galériában megtekinthető kiállítása nem kísérli meg, hogy teljes képet adjon a szobrász életművéről. A tárlaton szereplő műalkotások Ferenczy Béni kései korszakának két központi témájára koncentrálnak: az izmos női aktokra és a fiatal fiúalakokra. Ez a két archetípus közel egy időben jelent meg Ferenczy művészetében, és felbukkanásuk a szobrász magánéletének történéseivel magyarázható. Az erős nők előképe ugyanis orosz származású (második) felesége, Plop Mária Erzsébet volt (akit mindenki Erzsiként vagy Erzsikeként ismert), akinek kényszerűségből a Szovjetunióban hagyott fia, Miklós pedig a magányos fiatal fiú modellje lett. Erzsike és a mester 1932-ben házasodtak össze, az asszony és a fia pedig csak 1956-ban láthatta viszont egymást. A mostani tihanyi tárlat egyszerre tárja fel az elszakadás és összetartozás állapotát, valamint e két helyzet, illetve motívum művészi körüljárásának útját a grafikákban és a plasztikai alkotásokban.
Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében
Kogart Galéria, Tihany
2018. november 18-ig