Soha nem volt olyan közlékeny az ember, mint korunkban. Ezért könnyen tűnhet olyannak a világ, ahol mindenki elérhető és mindenki jelen van. Online felületek, rövidebb-hosszabb kommentek és megszólalások sejtetik azt, hogy bárki kapcsolatba kerülhet bárkivel. Írhatunk és üzenhetünk, véleményt formálhatunk és alakíthatunk, mintha nem is lennének határai az emberi kapcsolattartásnak. Magunkat tesszük hozzá a világ zajához, ugyanakkor személyes kapcsolataink mégis beszűkülnek.
A Bibliamúzeum kiállításának alkotásai abban a korban készültek, amikor két ember kapcsolata a valós találkozásban, a szemtől szembe látásban és az együttlétben fogalmazódott meg. Ugyanakkor emlékeztetnek egy kapcsolatra, amelynek kötelékei egyre inkább meglazulnak és feledésbe merülnek: ez az ember és Isten kapcsolata, az Én és Te kapcsolata, amelyet Martin Buber fogalmazott meg 1923-ban: „Az Én-Te alapszót csak egész lényével mondhatja ki az ember. Önmagam egész lénnyé koncentrálódása és összeolvadása soha nem történhet általam, és soha nem történhet nélkülem. A Te által leszek Én-né. S ahogy Én-né leszek, mondom: Te. Minden valóságos élet: találkozás”.
Az Én-Te tapasztalásában az ember a másik lényére csodálkozik rá. Az abszolút viszony az, amikor az ember Istent szólítja Te-nek. „Aki a világot benne szemléli, az ő jelenlétében él.”
A most látható művek felhívják a figyelmet az Istennek az emberrel való kapcsolatára is, amelynek alapja Isten emberszeretete. Ennek az értéke határozza meg az egymásban kapott kapcsolatainkat, és ráébresztenek arra, hogy mennyire fontos jelen lenni a másik életében.
A bemutatásra kerülő magángyűjtemény festményeiből, szobraiból összeállított tárlaton – a teljesség igénye nélkül – olyan alkotókkal találkozhatnak, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Vaszary János, Berény Róbert, Patkó Károly, Vörös Géza, Kernstok Károly, Ámos Imre vagy Bernáth Aurél.
A kiállítás bevezető képeit, vagyis Ádám és Éva, a bűnbeesés, az elszakadás, az utolsó vacsora, a mennybemenetel és a tékozló fiú ábrázolásait az emberi kapcsolatok és kötelékek sokszínű bemutatása követi. A Csontváry-életmű egyik legszebb és legtitokzatosabb alkotása mellett megjelennek Kövesházi Kalmár Elza kecses táncosai, Schaár Erzsébet határozott alakjai, az elvágyódás, a várakozás, a magány és a társas élet színes figurái és terei. A tárlatot az emberi érintkezés labirintusait megfogalmazó Mattis Teutsch János különleges, élénk színű formaritmusai zárják.
Képek forrása: Bibliamúzeum
Bibliamúzeum, Budapest
2022. december 17-ig