Határ-sorsok címmel új, Trianonhoz kapcsolódó időszaki kiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeumban. A múzeum új kiállítása a tavalyi Trianon 100 című online tárlatot kiegészítve eleveníti fel a korabeli történéseket, fókuszba állítva Debrecen város szerepét a kialakult új, történelmi helyzetben. A tárlat az újranyitást követően az év végéig lesz látogatható.
A trianoni békeszerződés centenáriumi évfordulójáról tavaly a Déri Múzeum egy virtuális kiállítással emlékezett meg, mely az online térben jelenleg is várja a látogatókat. Mostani tárlatuk az ottani anyagot kiegészítve, de jóval személyesebb hangot megütve mutatja be Trianon széles körű hatását, ám a közismert változások mellett a kevésbé ismert vagy részben elfelejtett eseményekre is felhívja a figyelmet. A tárlat különlegessége, hogy nemcsak Trianon traumájával szembesít bennünket, hanem bemutatja hatását Debrecenre, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt, elmondja, hogy a korszak embere miként élte meg az akkori eseményeket, milyen fejlődési pályák indultak el a változások hatására a városban, így a leendő látogatók Debrecen utóbbi százéves történelmét is megismerhetik.
A tárlat igyekszik a korszak hangulatát is átadni közönségének, így elsősorban személyes sorsokra fókuszál, melyhez korabeli dokumentumokat, felvételeket, tárgyakat és fotókat hívtak segítségül. Különösen értékes forrás volt Osváth Jenő, Nagyváradról menekült egykori számvevő naplója, aki az első világháborútól kezdve részletesen leírta a különböző eseményeket, beszámolt arról, hogy miként alakult a határok sorsa, de a napló révén bepillantást nyerhetünk a menekültek életébe is, kezdve azzal, hogy milyen dilemmákat állított eléjük az új helyzet (például, hogy maradjanak vagy meneküljenek régi otthonaikból).
A tárlat ugyanakkor törekszik a kontrasztok bemutatására is. Például a „boldog békeidők” hangulatát és helyszíneit szembeállították az 1920-as évek tragédiáival. Debrecen az első világháború után a menekültkérdés szempontjából is fontos szerepet kapott, hiszen a határok változásával határ menti várossá vált, ezért a menekültkérdést többféle módon is rendeznie kellett. Nagyon sokan érkeztek a városba, akiket el kellett helyezni, erre szolgáltak a nyulasi barakklakások, amelyek egészen a 1970-es évek végéig fennmaradtak. A kiállítás nagy kincsei a nyulasi telep felszámolásakor készült riportfelvételek, amelyek az egykori menekültek helyzetéről rajzol érzékletes és sokszínű képet.
A veszteségek és a menekültek világa mellett az irredenta kultusz szintén helyet kapott a kiállításban. Az irredenta elemek megjelenésével a gyászos, komor hangulat egyszerre erősödött és „oldódott”, a mindennapok, a korabeli szokások, tárgyak átalakultak, új tartalommal, jelentéssel bővültek, amelyek mind a revízió követelésével, az igazságtalanság hangoztatásával és kifejezésével függtek össze. Az irredenta kultusszal szorosan összekapcsolódott a nemzeti jelleg hangsúlyozása, az öltözékben például magyaros díszítések, elemek jelentek meg.
A kiállítás kitér továbbá arra is, hogy egykor milyen egyesületek működtek a városban, kik voltak a város vezetői, nagyjai a két világháború között, de bemutatja az Egyetem és a Déri Múzeum történetét is.
A kiállítás a vírushelyzet miatt jelenleg sajnos nem látogatható, az újranyitás után azonban az év végéig fogja várni az érdeklődőket. Addig is, amolyan kedvcsinálónak, a tárlat online megnyitóját a múzeum honlapján tekinthetik meg, illetve ugyanitt a korábbi, Trianon 100 című kiállítás is bejárható virtuálisan.
Képek forrása: Déri Múzeum