Tihanyi Lajos: Nagy önarckép intérieur (Ablaknál álló férfi), 1922 – részlet © Szépművészeti Múzeum

Novemberben három fontos magyar témájú kiállítás is nyílik a német fővárosban! A Magyar Modern. Magyar művészet Berlinben 1910 és 1933 között, Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években és Az avantgárd öröksége Magyarországon című kiállítások együtt kínálnak sokszínű bepillantást az elmúlt száz év magyar művészettörténetének három fontos korszakába. 

A tárlatok közül az első a Szépművészeti Múzeum és a Berlinische Galerie közös szervezésében november 4-től látogatható, Magyar modern. Magyar művészet Berlinben 1910-1933 című kiállítás. A több mint negyven művészt felsorakoztató tárlat hiánypótló és fontos esemény a német művészeti életben, hiszen a rendszerváltás óta nem került sor hasonló volumenű magyar vonatkozású kiállításra németországi múzeumban. Berlin egyik legjelentősebb kiállítóhelyén látható tárlat a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben, a Collegium Hungaricum Berlin támogatásával jött létre.

A Berlinische Galerie kiállítása először mutatja be átfogó módon az 1910 és 1933 közötti időszakban hosszabb-rövidebb ideig a német fővárosban élő magyar művészeket és az ott készült vagy kiállított műveiket.

A tárlat a berlini Secessionban 1910-ben megrendezett nagy magyar kiállítással indul, majd az első világháború utáni időszakban a különböző csoportokhoz és stílusirányzatokhoz tartozó művészek berlini periódusából láthat műveket a közönség. A MA folyóirat körének avantgárd művészetét Kassák Lajos mellett például Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor képviselik. A berlini Der Sturm galériájában egykor nagy számban kiállító magyar művészek közül többek között Kádár Béla, Scheiber Hugó és Bernáth Aurél alkotásai láthatók. Más berlini galériákban és kiállításokon mutatták be műveiket Nemes Lampérth József, Tihanyi Lajos és Ferenczy Noémi – tőlük is értékes alkotásokat válogattak a mostani tárlatra. A kiállításban nemcsak képzőművészek, hanem építészek, fotográfusok, sőt filmesek is helyet kaptak: Breuer Marcell, Besnyő Éva és Bándy Miklós műveit olyan dokumentumok egészítik ki, amelyek a magyar művészeknek a berlini művészetben játszott meghatározó szerepét illusztrálják.

A mintegy 200 alkotás – festmény, szobor, grafika, fotó, építészeti terv, film – mellett ugyanakkor számos folyóirat és könyv is bemutatásra kerül. A kiállított művek Magyarországról, Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Franciaországból és Angliából, félszáz kölcsönzőtől érkeztek, múzeumoktól és magángyűjtőktől vegyesen. A bemutatott műtárgyak mintegy fele származik magyar múzeumokból és magángyűjtőktől; ennek fele, azaz 53 alkotás pedig a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

Magyar modern. Magyar művészet Berlinben 1910-1933
2022. nov. 4. – 2023. febr. 6.
Berlinische Galerie (www.berlinischegalerie.de)

A Collegium Hungaricum Berlin két saját szervezésű kiállítással is hozzájárul a projekt sikeréhez. Ezek egyike a Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években című tárlat.

Perneczky Géza: Három figura maszkkal, 1964, színes monotípia, papír, 15 x 34 cm | A Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából

Progresszív visszacsatlakozás a klasszikus avantgárdhoz, új absztrakció: a nem hivatalos magyar képzőművészet az 1960-as évek elejétől – miközben újra felfedezte a századelő és a két világháború közötti avantgárd mozgalmait – egyszerre kereste a megszakadt hagyományok továbbvitelének útjait és a kortárs nemzetközi irányzatokhoz való kapcsolódás lehetőségeit. A „második nyilvánosság” alkotói a képzőművészet hagyományos műfajait meghaladó programmal jelentkeztek: munkáikat a megújulás igényének progresszív attitűdje, a művészeti gyakorlat formai, technikai és elméleti útkeresése határozta meg – éles ellentétben a hivatalosan propagált szocialista-realista, illetve az 1960-as évektől szocialista modern művészetfelfogással.

1968 és 1978 között, „a magyar neoavantgárd nagy évtizedében” (Néray Katalin) az első magyarországi happeningek (1966, 1967), az Iparterv-generáció kiállításai (1968, 1969) és a Balatonboglári Kápolnaműterem nyári tárlatai (1970 – 1973) játszottak kiemelkedően fontos szerepet.

„Az avantgárd (…) minden művészeti ágban egyszerre érzi otthon magát” – fogalmaz Beke László, a korszak meghatározó művészettörténésze. És „nem csak művészeti irányzat, hanem életforma” – folytatja Papp Tibor tipográfus-író, a Magyar Műhely című párizsi avantgárd folyóirat egyik alapítója.

A Collegium Hungaricum Berlin kiállítása e gondolatok jegyében válogat a neoavantgárd Németországhoz kötődő magyar művészeinek (Attalai Gábor, Bak Imre, Frey Krisztián, Galántai György, Sipos László, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Nádler István, Perneczky Géza stb.) munkáiból. A kiállított művek – festmények, grafikák, szobrok, objektek, fotók, film- és videómunkák – a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó időszakát bontják ki a berlini közönség előtt.

Magyar neoavantgárd az 1960/1970-es években
2022. nov. 11. – 2023. jan. 27.
Collegium Hungaricum Berlin (www.hungaricum.de)

Sorban utoljára, azaz november 18-án nyílik Az avantgárd öröksége Magyarországon című kiállítás, amelynek helyszíne a Kunstwerkberlin galéria.

Benkő Lilla: Kapj el, ha tudsz, 2021, 60 x 80 cm, olaj, vászon | Fotó a művész jóvoltából

A kiállítás fiatal művészek munkái segítségével illusztrálja, miként él tovább a 20. századi avantgárd eszmény a magyar kortárs művészetben. Nem stilisztikai vagy technikai jellemzőkben keresi az avantgárd örökségét, hiszen az avantgárd számtalan irányzatához hasonlóan a kortárs magyar művészeti szcéna is szerteágazó, változatos művészi eljárások és attitűdök szövevényes kavalkádja – a nagyvonalakban kirajzolódó trendek, tendenciák mellett is.

A kiállítás közönsége négy olyan alkotó munkáit láthatja, akik saját művészi gyakorlatukban a folytonos kísérletezés, megújulás eszméjét követik: Benkő Lilla művei egy varázslatos fantáziavilág és a látható valóság elmosódó határvidékét ábrázolják, ahol a megjelenített figurák spirituális szimbólumokként jelennek meg. Balázs Nikolett a digitalizáció mindent uraló korában nagy hangsúlyt fektet a művészi alkotás materiális jellegére, miközben művei az absztrakció és figuralitás határán egyensúlyoznak. Fodor János az avantgárd eszmény talán egyik legideálisabb letéteményese. Az anyaghasználat és formaképzés terén folytatott örökös kísérletezés jellemzi változatos munkáit. Kiss Adrián munkái a művészi szemléletmód anyagisága és a formatervezői munkafolyamat kereszteződésből jönnek létre. 

Az avantgárd öröksége Magyarországon
2022. nov. 18. – 2023. jan. 27.

Kunstwerkberlin galéria (www.kunstwerkberlinvarga.art)

A Collegium Hungaricum Berlin gazdag programsorozattal kíséri a berlini tárlatokat, amelyekről részletesebben a weboldalukon tájékozódhatnak: https://culture.hu/hu/berlin