A Kieselbach Galéria még egy hétig látogatható kiállítása a 20. századi magyar történelem sűrűjébe kalauzolja a látogatókat, mégpedig a Fortepan fényképei és a mesterséges intelligencia segítségével. Az izgalmas időutazás Tamási Miklós, a kiállítással egy időben megjelent, Fortepan ABC című könyvén alapul. A kiadványba beválogatott közel hatszáz, többségében amatőr felvétel közül 95 látható a mostani tárlaton.
Önök néztek már úgy fényképeket, hogy a szemük rögtön azt kereste, hogy a fotón szerepel-e bármilyen betű (legyen az felirat, plakát, falfirka, utcatábla, rendszám, halotti fejfa, reklámhirdetés, vagy csak egy kék golyóstollal írt dátum)? Ha Önök nem is, Tamási Miklós, a Fortepan alapító-szerkesztője épp ezt tette a magyar magánfotók kincsestárának is nevezett, idén 15. születésnapját ünneplő Fortepan hatalmas gyűjteményében kutatva. Közel két évig válogatta azokat a képeket, „a 20. század politikai, történelmi, privát és művészeti világában cikázva”, amelyeken valamilyen betű, szó, szöveg, esetleg szám vagy irkafirka szerepel. Több ezer képet nézett át, mire kiválogatta azt a közel hatszáz fotót, amelyet most a Kieselbach Galéria gondozásában megjelent Fortepan ABC című könyvben bemutat az érdeklődőknek.
A könyv ötletét nagyrészt a Szellembetűk Bécsben című osztrák album adta, ám míg annak a kötetnek a szerzői száz olyan régi üzletet fotóztak le, amelyeken még ma is látni az egykori reklámok, cégtáblák nyomait, addig Tamási Magyarország 20. századi történetét régi, archív fotókkal és az azokon szereplő betűkkel szerette volna elmesélni. Rendezőelve nem a készítés éve, hanem, ha már betűkről van szó, a magyar ábécé lett. Először címszavak köré (például Ablak, Autózás, Bor, Busz, Cipő, Fagylalt, Graffiti, Kábítószer, Kirakat, Népfront, Országhatár, Strand, Világháború I. és II., Vörös csillag) csoportosította a kiválogatott 580 fotót, utána pedig azokat ábécébe rendezte. Azonban itt nem állt meg a heroikus munka, a felvételek mellé, e kiállításon is olvasható szövegeket, magyarázatokat is írt, amelyek segítségével mesél többek közt a kép történetéről, készítőjéről, hátteréről vagy a helyszínről, ahol a fotó készült.
A zömében fekete-fehér felvételeken láthatjuk a Casco-, a Fabulon- és az Orion-reklámok ikonikus betűit, felvonulások, tüntetések transzparenseit, a szocializmus ismerős szimbólumait, a történelem tragikus eseményeinek szomorú és megrendítő nyomait, lázadó vagy éppen vicces fiatalok falfirkáit, az éjszakai város neonbetűit, asztalosok, szabók, fodrászok, hentesek cégtábláit, változó utcatáblákat, a régi, nagy cégek épületekre festett neveit, egykori mozik, bárok hívogató hirdetményeit, autók, villamosok feliratait, a pesti utca megannyi betűvel megtöltött látképét.
A Kieselbach Galériában látható kiállításon a retró képek mellett felbukkan az AI, azaz a mesterséges intelligencia is, a felvételek ugyanis helyenként megmozdulnak, pár másodperces „filmekké” alakulnak, új életet adva ezzel az eredeti képnek. A kiállítás így, akár a fotóművészet, akár a kiállítások születése kapcsán, ráirányítja a figyelmet arra is, hogy milyen új területeken használható az AI, de a szervezők meglátása szerint „arra a kínzó kérdésre is keresi a választ, hogy mennyiben fogjuk másként látni a múltunkat az új technológiának köszönhetően. Átélhetőbbé válik a történelem vagy hamisabbá?”
Az ingyenesen megtekinthető tárlat szeptember 12-ig várja az érdeklődőket. Tamási Miklós könyvét pedig a helyszínen, 12.000 Ft-ért lehet megvásárolni