Rembrandt van Rijn, a 17. századi Hollandia egyik legkiemelkedőbb művésze, a barokk korszak és a holland aranykor meghatározó alakja. Élete sok szempontból izgalmas és ellentmondásos volt. A pápai Esterházy-kastélyban látható kiállításon lehetőségünk nyílik megismerni az alkotó gazdag és változatos művészi világát, rézkarcait, és a mai technika segítségével a művész hangját is meghallgathatjuk.
Rembrandt életében jóval több rézkarcot készített, mint festményt, noha utóbbiak tették nevét igazán ismertté Európában. Érdekes, hogy bár sikeres művész volt, mégis elszegényedve, magányosan és elfeledve halt meg, és csak később, a 19. században fedezték fel újra művészetét.
„Rembrandt életének és művészetének bemutatása sok érdekes információval, történettel szolgál, és tanulságokat nyújt a mai ember számára is. Örök igazság, hogy „jókor jó helyen“ kell lenni, ez Rembrandt pályájára is igaz, aki kihasználta a lehetőségeket. A polgárság sorra rendelte tőle a portrékat a holland aranykor idején, Rembrandt képei (rézkarcai) roppant keresettek voltak. Abban a korban sokkal többen érdeklődtek a kortárs képzőművészet iránt, mint napjainkban. Sikerei csúcsán felesége menedzselte és intézte a megrendeléseket, halála után azonban Rembrandt élete fokozatosan lejtőre került. Életének legnépszerűbb időszakában még a szabályokat is megszegte. A festő céh előírásai szerint legfeljebb három tanuló lehetett egyszerre egy mesternél, ezzel szemben volt olyan időszak, amikor ötven tanítványa volt. A gazdagság és a hírnév hatására belevágott a műkereskedelembe is, rengeteg műtárgyat és tárgyat vásárolt a Távol-Keletről. Eladósodott, és ez is a szegénységhez vezető utat jelentette számára. Élete a maga teljességében átélhető a mai ember számára is, és amit elhibázott, abból tanulhatunk“ – meséli Boros Katalin, a pápai Esterházy-kastély ügyvezető igazgatója.
Az Esterházy-kastély kiállításának felépítése érdekes, tanulságos és élményszerű lehet a látogatók számára. A középső teremben a portrék és tájképek találhatók, a benti teremben az önarcképek, míg a legbelső teremben a holland aranykor ábrázolásai és a különböző zsánerképek, például a koldusokról készített ábrázolásai láthatóak. Ez a tematizált elrendezés lehetővé teszi a nézők számára, hogy átfogó képet kapjanak Rembrandt művészetéről és életéről.
Igazi kuriózum, hogy a kiállításon bemutatnak egy mesterséges intelligencia segítségével készült portrét a művészről. Ez lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsák a fotószerű ábrázolást Rembrandt festményeivel, önarcképeivel. Az önarcképek – amelyekből több tucatot készített – és a szelfizés kapcsolatának kiemelése szintén érdekes és aktuális témaként szerepel a tárlaton.
A kiállítás részeként az egyik monitoron egy izgalmas film is látható, amelyen Rembrandt feltételezett hangja szólal meg. A hangrekonstukció abból a feltételezésből indult ki, miszerint csupán a hang alapján elkészíthető valakinek a portréja. Az amszterdami Rijksmuseum munkatársai úgy gondolták, ez fordítva is működhet: Rembrandt önarcképeinek segítségével meghatározták a hangját.
Érdekes témát jelent a tárlaton a művész aláírása és neve is. A teljes neve Rembrandt Harmenszoon Rijn volt. A Rembrandt keresztnév elég ritka volt akkoriban, apját Harmennek hívták, innen ered a középső név, a Rijn pedig a család Rajna folyó menti lakhelyére utal. Pályája elején RHL-monogrammal írta alá műveit, a Rembrandt-szignó 1633-tól szerepel alkotásain.
A tárlat felhívja a figyelmet a 1990. március 18-i bostoni műkincsrablásra is, amely során a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzemból félmillió dollár értékben loptak el műkincseket. Köztük Rembrandt egyetlen ismert tengeri képét, a Krisztus viharban a Galileai-tengeren címűt. A festmény azóta sem került elő, a múzeumban a mai napig üres a kép helye.
A történetet A világ legnagyobb műkincsrablása címen feldolgozta a Netflix egy izgalmas dokumentumsorozatban.
Összességében a kiállítás sok érdekes információval és élménnyel szolgál Rembrandt életéről és művészetéről. Az ellentmondások és tanulságok, amelyeket Rembrandt élete tartogat, még ma is relevánsak és inspirálóak lehetnek bárki számára.
Képek forrása: Esterházy-kastély
Esterházy-kastély, Pápa
2023. december végéig