Mit lehet kezdeni a vízkővel építészeti szempontból? Hogy is fest a Liget Projekt? Milyen egy hat nap alatt elkészült kápolna vagy egy mindig állandó hőmérsékletet tartó passzív ház? S vajon hol laknak majd a Holdra elsőként érkezők? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ az Építészeti Szalon idei, a Műcsarnok tizenegy termét megtöltő kiállítása.
Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban – komoly szakmai- és közönségérdeklődés mellett – műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató Szalonok. 2019-ben újra Építészeti Szaloné a stafétabot, amelyen idén az elmúlt fél évtized kimagasló hazai építészeti eredményeinek bemutatása mellett különös hangsúlyt kapott az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás szerepe.
A Műcsarnok kiállítására jegyet váltók egészen biztosan nem fognak csalódni a látnivalók mennyiségét tekintetve, hisz a múzeum hatalmas fehér tereiben egymást érik az izgalmasabbnál izgalmasabb, kisebb és egészen nagyszabású projektek. A mintegy kétezer négyzetmétert megtöltő tárlaton számtalan látni-, olvasni- és hallgatnivaló segíti a látogatókat megismerkedni annak a mintegy 800 építésznek a munkájával, akik ilyen vagy olyan szempontból maradandót alkottak az elmúlt években.
A kiállítás tematikus egységekbe szedve vezeti a látogatókat épületről épületre. Bemutatja az elmúlt fél évtizedben felépült jelentős hazai sportlétesítményeket, kulturális intézményeket, bemutat vasútállomásokat, felújított kastélyokat, műemléképületeket, templomokat, kilátótornyokat, lakóházakat, irodaépületeket vagy fiatalok által pár nap alatt felhúzott erdei kápolnákat, mesél a Széll Kálmán tér felújításáról vagy a Móricz Zsigmond körtéri „Gombáról”, de a Liget Projekt terveit is alaposan szemügyre vehetik.
A kiállítás azért a múlt nagyjairól sem feledkezik meg: külön termet szentel Medgyaszay István életművének, ahogy a Miskolci Építészeti Műhely több évtizednyi munkásságának is. Nagyon érdekesek a különböző alapítványok által életre hívott kezdeményezések is, köztük például a Csoma Szobája Alapítvány projektje, amelynek önkéntesei 2008 óta állandó vendégei annak a kis himalájai falunak (Zanglának), ahol annak idején Körösi Csoma Sándor is elkezdte élete fő művének, az első tibeti-angol szótárnak és nyelvtannak a megírását. Az alapítvány munkája révén 2015-ben Zanglában felépült a kultúrák közötti tudás- és értékcsere elősegítését szolgáló Csoma Napiskola, és elkezdték a Körösi Csoma Sándor által lakott zanglai palota felújítását is.
A tárlat a jelen eredményein túl a közeli és távoli jövőbe is betekintést enged. Megmutatja, mit is tud egy 3D-nyomtató, milyen lenne egy tengerparti műanyaghasznosító, megnézhetik, hogy is nézne ki egy űrkapszula vagy a holdkéreg lávaalagútjaiba leengedett, felfújható bányászlakás.
A kiállításon látható összes projekt magyar és angol nyelven várja a látogatókat, miközben az érdekes leírásokon túl számtalan fotó, videóanyag és makett is segíti az érdeklődőket az épületek megismerésében.
TÉR /// ERŐ | II. Építészeti Nemzeti Szalon
Műcsarnok, Budapest
2019. augusztus 25-ig
GALÉRIA:
Képek forrása: Műcsarnok
