A gyönyörű környezetben, Budapesttől mindössze egy órányi autóútra található Nádasdy-kastély hazánk egyik legszebb historizáló, neogótikus, Tudor-stílusú kastélya. Valóban egy igazi gyöngyszem az utóbbi években felújított, és ma már múzeumként működő kastélyok sorában, ugyanis ide belépve, tényleg úgy éreztheti a látogató, mintha a kastély urai csak nemrég hagyták volna el szeretett otthonukat.
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum egy régi adósságát törleszti a hetekben megnyílt Frey Krisztián életművét bemutató kiállításával. Az Iparterv-nemzedék oszlopos tagjának 1997-ben Zürichben bekövetkezett halálát követően első posztumusz életmű-kiállítására 2000-ben a Műcsarnokban került sor. Közel két évtized után a jelenlegi, több mint kétszáz művet felvonultató tárlaton eddig ismeretlen munkák és igazi klasszikusok új konstellációkban tárulnak a közönség elé.
A magyar és a horvát nép közös történelmének állít emléket a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki tárlata. A több mint 800 év eseményeit feldolgozó, magyar és horvát történészek, művészettörténészek és muzeológusok által megálmodott kiállításon királyok ereklyéi, a régmúlt ritkán látott, felbecsülhetetlen értékű kincsei, nemesi családok hagyatékai, illetve magyar és horvát képzőművészek csodálatos alkotásai várják az érdeklődőket.
Egy patinás kiállítási intézménynek, amelyet története is a tradícióra figyelő nyitottság felé orientál – ilyen a Műcsarnok is – egyszerre feladata a hagyományok és a kísérleti attitűd tisztelete, és ezeknek az új értékekkel való összeillesztése, a közvetítő szerep felvállalása.
ülönleges, újévi képeslapjait. A lapok legtöbbje szerencsére nem kallódott el az évtizedek alatt, olyannyira nem, hogy most a Hagyományok Háza rendezett a megmaradt eredeti művekből és azok nagyméretű másolataiból időszaki kiállítást.
Zöldellő mezőn élénkpiros pipacsok, világoskék égbolton lomhán keresztülúszó bárányfelhők… A magyar művészet egyik legjelentősebb mesterének, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása.
Françoise Gilot (1921) idén novemberben ünnepelte századik születésnapját, amely jeles évfordulóról természetesen a Várfok Galéria sem feledkezett meg, és az életműhöz méltó, nagyszabású kiállítással emlékezik művészkörének egyik legkiemelkedőbb alkotójára.
Kmetty Jánosról (1889–1975) többször, több helyen is megírták már, hogy ahhoz a festőnemzedékhez tartozott, amelyik egész életével a festészetet szolgálta. Hogy ez mennyire így volt, azt jól példázza, amikor alig huszonkét évesen – Cezanne és a kubisták műveit látva – végleg eldöntötte, hogy ő bizony a „haladó szellemű képzőművészet élharcosa lesz”, mégpedig itthon! „Szellemi csomagom, amit Párizsból magamban és magammal hoztam, egy életre való volt, ma sem fogyott ki. Új természetszemléletet jelentett, egy új ábrázolási formát és módszert, a kubizmust…” – írta önéletrajzában.
Szentendrén, a Templom téren áll a szép színeivel már messziről hívogató Czóbel Múzeum, amelynek 1975-ös megnyitását szerencsére még az akkor 92 éves Czóbel Béla is megérhette.
A Szépművészeti Múzeum korinthoszi oszlopaira kifeszített molinó már messziről hirdeti, hogy a kilenc évvel ezelőtti nagy sikerű kiállítást követően idén ismételten rácsodálkozhatunk Paul Cezanne, a dél-francia mester zsenialitására. Azonban míg a korábbi 2012-2013-as Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő címmel bemutatásra került anyag a festő és fogadott mestereinek – többek között Michelangelo és Poussin – kapcsolódási pontjaira koncentrált, addig a jelenlegi tárlat Cezanne művészetének az utókorra, mindenekelőtt az európai avantgárd irányzatokra gyakorolt erőteljes hatását példázza. S teszi mindezt a kiállított művek gondos szelekciójának köszönhetően rendkívül közérthető és izgalmas módon, ezáltal valódi vizuális élményhez juttatva a látogatót.
