Csontváry 170

A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum közös kiállítással emlékezik a magyar művészettörténet egyik legfényesebb csillagára, a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított életműtárlat július közepéig a Szépművészetiben, majd augusztustól három hónapon át az idén 50 éves Csontváry Múzeumban várja a közönséget.

Művészet a soá után

Hogyan lehetett bemutatni a holokauszt borzalmait egy olyan korban, amelyben már mindenki csak felejteni akart, ahol a gazdasági virágzás ígérete és az élvezetek hajszolása fontosabb volt a történelmi felelősségvállalásnál, és milyen érzés volt ez egy több koncentrációs tábort megjárt, majd Amerikába emigrált orosz zsidónak vagy a háborút a náci Németországban megélt németnek? Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei ezekkel a kérdésekkel szembesítik nézőit. Közös tárlatuk − amelyre lelkileg felvértezve érdemes érkezni − a Ludwig Múzeumban várja az érdeklődőket.

Világjáték – Polcz Alaine 100

Polcz Alaine 2022-ben lett volna százéves. Sajnos 2007 óta nincs közöttünk, művei, kutatásai, a gyermekpszichológiában és a gyászfeldolgozásban elért eredményei azonban örökre velünk maradnak. Élete és munkássága előtt a Petőfi Irodalmi Múzeum most az emlékéhez valóban méltó időszaki tárlattal tiszteleg.

„Majd a kövek…” – Füle Tamás fotókiállítása a Bibliamúzeumban

A kő az emberi történelem kezdetétől fontos szerepet játszott, és sokféle szimbolikus jelentés kapcsolódik hozzá. A kő volt az első építőanyag, amelyből az emberek barlanglakásaikat, erődítményeiket és templomaikat építették. A kő a föld mélyéből származik, éppen ezért szilárd, tartós, ellenálló anyag. Az idő múlásával szemben a kőszobrok és a kőépületek az időtlenség és az örök isteni jelképei. Ezek a jelentésrétegek mind megidéződnek Füle Tamás a természet által alakított vagy az emberi kézzel faragott köveket ábrázoló képek kapcsán.

Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100

Száz éve született a magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet.

Keresztes Zsófia / Az álmok után: Merek dacolni a károkkal

November végén történelmi rekord nézőszámmal zárult az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále. A rendezvény 127 éves történetében idén látták a legtöbben – több mint nyolcszázezren – a velencei kiállítást. A Ludwig Múzeum a Magyar Pavilonban Keresztes Zsófia Az álmok után: Merek dacolni a károkkal című tárlatát mutatta be, amelynek kurátora Zsikla Mónika volt. A kiállítás most Budapesten várja az érdeklődőket.

El Greco

Ismét világszínvonalú kiállítást nyitott meg a Szépművészeti Múzeum: Cezanne, Bosch és Matisse után most El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) csodálatos festményeivel várják az érdeklődőket. Az összesen hetven művet felsorakoztató tárlaton a látogatók mintegy félszáz alkotást láthatnak a krétai-spanyol manierista mestertől, köztük olyanokat is, amelyek most először szerepelnek kiállításon.

Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve

A Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében megvalósuló Fotóhónap ismét számos kihagyhatatlan tárlattal várja a fotóművészet szerelmeseit a fővárosban és vidéken egyaránt. A fesztivál fő kiállításán – amelynek idén is a Mai Manó Ház ad otthont – ezúttal a 2015-ben elhunyt észt származású, de mindvégig Dél-Afrikában élő és alkotó világhírű dokumentarista fotográfus, Juhan Kuus képei várják a hazai közönséget.