A Kassák Múzeum Besnyő Éva fotográfiai életművéből rendezett kiállítását a szakma a tavalyi év legfontosabb hazai fotókiállításai közé sorolta. A szeptemberben nyílt kiállítást a kényszerű novemberi zárás ellenére nagyon sokan látták. Az eredeti fotók és dokumentumok ugyan decemberben visszakerültek a kölcsönző intézményekhez, azonban elkészült a kiállítás virtuális változata, így mindazok, akik a karantén előtt nem jutottak el a múzeumba, vagy látták ugyan a tárlatot, de szívesen barangolnának még Besnyő fantasztikus fotói között, most újra beléphetnek a múzeum terébe: online.
Besnyő Éva (1910-2003) mindössze 20 éves volt, amikor budapesti tanulmányait befejezve Berlinbe ment, hogy ott képezze tovább tudását a fotográfia terén. Amikor az akkor 15 éves Friedmann Endre (Robert Capa) – akivel egy házban lakott – megkérdezte tőle, hogy miért pont Berlint választotta úti célul, azt válaszolta, hogy azért, mert érdekes város, és sokat lehet ott tanulni. Valóban így volt.
Kiérezése után szinte rögtön el is helyezkedett. Először Renée Ahrlé reklámstúdiójában dolgozott, majd 1931 első felében Dr. Peter Weller fotóriporter mellett asszisztenskedett, később laboráns volt a Deutscher Photodienstnél. Egyre több képe jelent meg a különböző sajtóorgánumokban, karrierje szinte fénysebességgel indult be az idegen országban. Alig volt 21 éves, amikor már saját műtermet bérelt a városban, újszerű látásmódjának köszönhetően hamar keresett név lett a szakmában.
Berlinben ismerkedett meg első férjével is, a holland filmes-fotográfus John Fernhouttal, akivel rövidesen Amszterdamba költözött, sok más, származása miatt Berlint elhagyni kényszerülő értelmiségihez hasonlóan. A harmincas években többször hazalátogatott. Közvetlen családi-baráti környezetének személyes hangú megörökítése mellett számos, mára ikonikussá vált, szociális témájú fényképe készült ebben az időszakban.
Amszterdam német megszállása alatt bujkált, ennivalóért fényképezett. Pályájának újabb kiemelkedő mérföldköve az 1958-as velencei biennálé volt, ahol aranyérmet nyert. A ’70-es években neve összeforrt a Dolle Mina holland nőmozgalommal, akiknek első számú fotósa lett.
Budapesti kiállítása Besnyő Éva karrierjét egy, a konvencióktól független, szabad, női életút modelljeként mutatja be. Képein megjelennek barátai, fényképésztársai, balatoni nyaralók, szegény sorsú gyerekek, köztük egy cigány kisfiú nagybőgővel (amely az egyik legismertebb képe), pesti, berlini és holland emberek, terek, épületek. Láthatjuk a Dolle Milla utcai tüntetéseiről készített felvételeit, de saját maga is sűrűn volt képei alanya, a fotókról egy szép és magabiztos fotográfusnő tekint a kamerába.
A kiállítás azonban az életmű tematikus csomópontjainak bemutatása mellett elsősorban Besnyő alkotói módszerét és látásmódját helyezi a középpontba. Művészete visszatérő kérdése a fényképezés alanyával kialakított változó viszony és a fényképész részvétele az adott szituációban, amelyet Besnyő rendszerint a távolság és a közelség fogalmaival írt le. A tárlat mindezt számtalan csodálatos kép segítségével ismerteti meg a látogatókkal.
A kiállítást az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg:
https://www.thinglink.com/card/1397902992518152194
További különlegesség, hogy a tárlat korábbi kísérőrendezvényeiről készült videófelvételek szintén elérhetők a kiállítás nyitóoldalán és a PIM YouTube-csatornáján (https://www.youtube.com/c/Pet%C5%91fiIrodalmiM%C3%BAzeum-PIM/search?query=Besny%C5%91). Az otthoni fotelből így többek közt visszanézhető számos előadás, a kiállítás virtuális finisszázsa és a Munka Fotóelméleti szavalókórus különleges performansza is. Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok személyes hangú tárlatvezetését pedig azoknak ajánljuk figyelmébe, akik magányos bolyongás helyett szakértő kalauzolásra vágynak. Az online vezetés négy kulcsfogalom mentén – szabadság, érintés, tekintet, részvétel – ad betekintést az életmű személyes, fotótörténeti és részben nőtörténeti vonatkozásaiba.
Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái
Kassák Múzeum, Budapest
Online kiállítás