A Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata az öröklét birodalmába, és ezzel párhuzamosan az első kínai császár korába invitálja látogatóit. A kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállításon fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek, és igen, igazak a hírek: a hatalmas régészeti anyagot bemutató tárlaton a kínai terrakotta hadsereg tíz katonájával is farkasszemet nézhetnek.
A kiállítást látva, egy dolog egészen biztos: Kína első császára, Csin Si Huangti elérte a célját, valóban beírta nevét a halhatatlanok könyvébe. Mindössze tizenhárom éves volt, amikor a Kr. e. 3. század derekán az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára került, hogy hódításai révén néhány évtized múlva már egy hatalmas birodalom felett uralkodjék. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette. Bár sokan véreskezű zsarnokként tekintettek rá, elvehetetlen érdeme, hogy nagyszabású belpolitikai és gazdasági reformjai révén sikerült egységesítene a pénzrendszert, az írást és a birodalomban használt mértékegységeket. Hozzá kötődik az is, hogy az ország északi határán a már meglévő erődrendszerek összekötésével kialakította a Nagy Fal első változatát, miközben számos új utat és csatornát építtetett.
Már ez elég lett volna ahhoz, hogy örökre bekerüljön a világ történelemkönyveibe, azonban legtöbben mégsem ezért, hanem a városnyi méretű sírkertjét őrző, életnagyságú terrakotta (agyag-) hadserege miatt ismerik a nevét. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodó sírkertjének (amelynek szépen kidolgozott makettje a kiállítás egyik izgalmas eleme) építésén 38 éven át több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum a császárén túl több más sírt is magába foglal, s míg ezekből körülbelül hatszázat már feltártak az elmúlt ötven évben, a császár sírját valószínűleg soha nem fogjuk látni, mert, a halott szellemét védendő, nem tervezik megbolygatni azt a kínai régészek.
Az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeuma gyűjteményéből
Helyette azonban itt van nekünk a világ egyik legismertebb régészeti lelete, a híres terrakotta hadsereg, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek. A rendkívül átgondolt hadirendbe állított agyagkatonák közül most tíz látható a Szépművészeti Múzeumban, élethű vonásaik ennyi évezred után is tekintélyt parancsolnak. A tárlat ráadásul nem áll meg itt, a következő teremben 3D-s fényfestéssel szinte életre kelti őket, megmutatva azt, hogy egykor milyen élénk színben pompáztak ezek a mára már sajnos teljesen kifakult szobrok. A feljegyzések szerint a császár célja az volt, hogy a föld alatt is leképezze birodalmát: palotáival, szolgáival, udvarával, állataival és persze hadseregével együtt. Szinte hihetetlen, de a régészeti leletek alapján (amelyekből e kiállítás is bemutat jó párat) mindaz, ami a felszínen a császár körül létezett, ott van a sírketjében is. Igen, a paloták is!
Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, kétségbeesetten kereste például a halhatatlanságát biztosító életelixírt, birodalma határait lovaskocsikkal járva, sokszor áldozatokat bemutatva remélte, hogy egyszer megtalálja. A tárlat kiemelkedő leletei e császári kocsik bronzmásolatai: a zárt kocsiban az uralkodó utazott, míg a nyitott kocsi magas rangú kísérőit szállította.
Akárhogy is, mindössze 50 évesen őt is elérte a halál. Bár halálának pontos oka nem ismert, többen feltételezik, hogy pont az örök élet utáni vágya ölte meg: alkimistái és udvari orvosai higanytartalmú pirulákat készíthettek neki életelixírként, és azoktól kapott mérgezést.
Az első kínai császár halálával dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. Az utána következő Han-dinasztia kibontakozását és a császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga, amely a kiállítás záróegységében kapott helyet. A hatodik Han uralkodó, Csing-ti császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódást tárják elénk, hanem a birodalom mindennapi működésébe (pénzek, mértékek, gazdaság) is bepillantást engednek egészen a Kr. u. 3. század elejéig.
A kiállítás hatalmas ókori tárgyanyaga Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezett Budapestre. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumából, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumából és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetéből érkezett, így egy valóban autentikus, Európában is egyedülálló gazdagságú tárlaton tárul elénk Kína dinasztikus történelmének meghatározó korszaka.
A kiállítás megtekintése és egy kis pihenő után érdemes a tárlathoz tartozó kísérőkiállításra is átmenni (Michelangelo-terem), ahol A Nagy Falon innen és túl címmel, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum ázsiai hunokhoz, kelet-ázsiai nomád népekhez és kínaiakhoz kötődő ókori gyűjteménye várja az érdeklődőket, mindez széles történeti és művészeti összefüggésben. A kiállított tárgyanyag öt nagyobb tematikus egységre oszlik: ruhaveretek és övdíszek, fegyverek, használati tárgyak, valamint igen változatos lószerszámveretek és kocsidíszek.
Szépművészeti Múzeum, Budapest
2026. május 25-ig (mindkét kiállítás)