Az ismeretlen Görgei
Magyar Nemzeti Múzeum
Budapest, 2019. június 23-ig

201 éve született Görgei Artúr, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legnagyobb hadvezére, akire sajnos nagyon sokáig mégsem mint hősre, hanem mint árulóra emlékezett a magyar történelem. A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása most az igazi Görgeit hozta el látogatóinak, akik több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazás és film segítségével ismerkedhetnek meg a legendás tábornok valódi örökségével.

Görgei Artúr (aki nevét 1848-tól Görgey helyett Görgeinek írta) nagyon sokáig az 1848-1849-es szabadságharc legvitatottabb alakja volt, aki alig múlt 30, amikor már a forradalom legnagyobb csatáit vitte győzelemre az általa vezetett magyar seregekkel, aki súlyos koponyasérülése és az azt követő műtét után is képes volt újra felülni a lovára, hogy egy újabb csata miatt csak 24 óra múlva szálljon le róla ismét, s akit ennek ellenére mégis meghurcolt a történelem. Ha megkérdezzük a mai iskolásokat (s a kiállítás kurátorai meg is kérdezték őket), hogy mit tudnak Görgeiről, legtöbben csak azt válaszolják, hogy bátor katona volt, s ha épp nem az első vagy a második világháborúval azonosítják alakját, akkor igen, a legtöbben azt is tudják, hogy ő is ott volt a világosi fegyverletételnél.

Ő volt az a hadvezér, aki üstökösként nyerte az egyik ütközetet a másik után, aki a legválságosabb időkben is képes volt higgadtan dönteni, akit Kossuth igazi hősnek nevezett, s akinek aztán a szabadságharc bukása után – ismét épp Kossuth szavai miatt – még majdnem hetven évig kellett úgy élnie, hogy árulóként tekintett rá hazájában szinte mindenki.

Egyetlen bűne az volt, hogy – társaival egyetértésben – Világosnál letette a fegyvert az orosz csapatok előtt, s hogy ezután a cár végül csak érte állt ki az osztrákok előtt. Ezzel Görgeinek nem az aradi vértanúk tragikus sorsa, hanem egy hosszú száműzetés és hazája megvetése jutott osztályrészül, amit ő élete végéig mélységes alázattal viselt.

A Nemzeti Múzeum rendkívül izgalmasan, minden korosztályt megszólító – hangfelvételek, harctéri makettek, fényképek, személyes kéziratok, egyéb multimédiás eszközök segítségével felépített – kiállítása végigvezeti látogatóit Görgei életének eseményein a toporci gyermekévektől a prágai vegyésztanulmányain át egészen 98 éves korában, Budapesten bekövetkezett haláláig, de ugyanilyen részletességgel a korról és persze a szabadságharc eseményeiről és szereplőiről is átfogó képet ad. Olvashatjuk gyöngybetűkkel írt leveleit, megnézhetjük egykori kardját, egy, a felesége által hímzett zászlószalagot, láthatjuk katonai és kertészruhában, de festményeken, fotókon, filmfelvételeken családja egykori tagjaival is találkozhatunk. Természetesen mindezek ellenére a tárlat középpontjában egyetlen kérdéskör áll: Hős vagy áruló volt-e Görgei? El lehetett volna-e kerülni a világosi fegyverletételt, s vajon igaza volt-e Kossuthnak, aki Görgeit tette egy személyben felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel, mégpedig most először, hisz eddig sem itt, sem máshol az országban nem szenteltek neki ilyen nagyszabású kiállítást korábban.