A magyar és a horvát nép közös történelmének állít emléket a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki tárlata. A több mint 800 év eseményeit feldolgozó, magyar és horvát történészek, művészettörténészek és muzeológusok által megálmodott kiállításon királyok ereklyéi, a régmúlt ritkán látott, felbecsülhetetlen értékű kincsei, nemesi családok hagyatékai, illetve magyar és horvát képzőművészek csodálatos alkotásai várják az érdeklődőket.
Szent Simeon ereklyetartó szarkofágja, Könyves Kálmán aranygyűrűje, Szent István király ereklyetartó mellszobra, a szigetvári hős, Zrínyi Miklós sisakja és szablyája, Majláth Györgyné 1867-ben viselt koronázási díszruhája, eredeti Munkácsy Mihály festmények… Ilyen és ezekhez hasonló, a magyar és a horvát nép közös múltját szimbolizáló műkincsek fogják elkápráztatni mindazokat, akik ellátogatnak a Magyar Nemzeti Múzeum és a zágrábi Galerija Klovićevi Dvori együttműködésében született, Ars et virtus. Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállításra.
A két ország közös történelme valóban több mint 800 évet ölel fel, amely történet Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött. Ekkor ugyanis özvegye, I. Béla magyar király lánya, Ilona királyné – a horvát előkelőségek egy részének támogatásával – bátyját, az elhunyt király sógorát, Szent László magyar királyt hívta be az országba, aki nem sokkal ezután seregével meg is indult horvát földre dinasztikus jogainak érvényesítése céljából. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amellyel tulajdonképp létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió.
Ezt a nyolc évszázadot nyolc témakör köré csoportosítva mutatja be a tárlat, amelyre számtalan kiállítási tárgy érkezett Zágrábból. S ha már Zágráb, akkor érdemes megjegyezni, hogy a budapesti tárlat horvát testvérkiállítása 2020-ban az év kiállítása lett Horvátországban, a hozzá készült művészeti albumot pedig tavaly a legszebb, Horvátországban kiadott könyvek közé választották.
A tárlat egyszerre képzőművészeti és történelmi utazás. Képzőművészeti, mert a gyönyörű bordó, sárga és mélykék színű termekben barangolva egymást érik a felbecsülhetetlen értékű, magyar és horvát műkincsek, valamint egyházi relikviák; és történelmi, mert a kiállítás a középkortól a nagy horvát-magyar családok, (pl. a Zrínyiek, Frangepánok és Festeticsek) történetén át egészen a 20. századig tekinti át a két nemzet kapcsolatát. Mesél régi várkastélyokról, szent királyaink horvátországi kultuszáról, bánokról, a kiegyezés utáni évek politikai manővereiről, az 1885-ös és 1896-os országos kiállításokról, magyar építészek által tervezett, Horvátországban ma is álló épületekről, Fiuméről és Abbáziáról, de még a neves horvát festő, Vlaho Bukovac és a magyar festőzseni, Munkácsy Mihály művészetének és életútjának hasonlóságairól is.
Érdekesség, hogy a több órás kulturális élményt ígérő kiállítás részben virtuálisan is bejárható. A három nyelven (magyarul, angolul és horvátul) elérhető online tárlatot az alábbi linkre kattintva tudják megtekinteni: https://mnm.hu/virtualis/arsetvirtus/.
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2022. március 15-ig