Egykor Magyarország szellemi életének sugárzó központja volt Széphalom. Itt élt és alkotott Kazinczy Ferenc, aki fogságból való szabadulásától fogva, amíg a kolera el nem vitte, innen szervezte és igazgatta a magyar irodalmat.
Nem fényűző életet kell az irodalmi fejedelem portájára elképzelni: népes családjával egyszerűen élt, a ház körüli munkákat írói tevékenysége mellett végezte, földet művelt, állatot tartott. Persze nem így tervezte: fiatalon nagyívű tervekkel fogott a családi örökségből származó terület rendezéséhez. Amikor a sors más irányt szabott életének és józanságra intette, a széphalmi birtokhoz fűződő álmai akkor sem foszlottak szét. Még a börtönben is térképeket, angolkerti tájképeket, háza terveit, beosztását rajzolgatta. Szabadulása után azonban hiába fogott óriási lendülettel a munkához, sem a kertet, sem a korabeli nemesi igényekhez tervezett kúriát nem sikerült befejeznie. Háza élete végéig vakolatlanul állt, a szobák közül csak három volt lakható, így az időnek nem kellett sokáig vasfogát csattogtatnia.
Széphalom Kazinczy halála után hamar az enyészeté lett, s bár a birtokot később megvásárolta a Magyar Tudományos Akadémia, és Ybl Miklós által tervezett mauzóleumot építtetett a nyelvújító emlékére, sajnos az átadás után egészen a Magyar Nyelv Múzeuma megépüléséig (2008) már nem történt jelentős átalakulás, a növények szép lassan birtokba vették a területet.
Szerencsére ma már – a Magyar Kormány és az Európai Unió támogatásával megvalósuló, több éves fejlesztésnek köszönhetően – egy Kazinczy emlékéhez valóban méltó emlékhely fogadja a látogatókat. A munkák során csak az elmúlt egy évben kívül-belül restaurálták a Kazinczy Emlékcsarnokot, rendezték a sírkert környezetét, biztonságossá tették az utakat. Új látnivalók is gazdagítják az emlékhelyet: megtekinthető az egykori Kazinczy-ház alaprajza, két térplasztika a kúriáról és az emlékcsarnokról, s szökőkútként újraépült a régi díszmedence. A mai 5,4 hektáros Kazinczy-kert az egykori szántó és mező, a majorság és a gazdasági udvar területén fekszik. Ezen a részen Kazinczy nem tervezett angolkertet, azt a kúriától nyugatra eső domboldalra képzelte el. A ma látható Kazinczy-kert nem az író terveinek megvalósítása, hanem az 1930-as évekbeli emlékkert, angolpark rekonstrukciója.
A Magyar Nyelv Múzeuma (amely Kazinczy egykori gyümölcsösének helyén áll) is több újdonsággal várja Önöket, hisz emeleti termében megnyílt a Kazinczy Ferenc életét bemutató, Szokott ösvényen szokatlanul című állandó kiállítás. A tárlat közel százhúsz műtárggyal és műtárgymásolattal: könyvekkel, kéziratokkal, festményekkel, szobrokkal, személyes tárgyakkal meséli el az ember és alkotó, a művelődéstörténeti jelentőségű teljesítmény történetét. Összesen kilenc egységben elevenedik meg a széphalmi mester élete. Továbbra is várja látogatóit az izgalmas időutazást és nyelvi-irodalmi játékot kínáló Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül című kiállítás, és egész évben látogatható még az Arany János páratlanul gazdag költői nyelvébe és az erejét a haza szolgálatába állító Toldi Miklós világába bevezető tárlat.
Szépen formálódik tehát az anyanyelvi liget, melynek küldetése csodálatos anyanyelvünk bemutatása, s ezáltal a nemzeti azonosságtudat, az egy közösséghez tartozás élményének erősítése. A 2021 adventjére elkészülő, Mesekuckó című kiállítás az óvodásokat és a kisiskolásokat kalauzolja el a hangok, betűk és a mondókák világába, igényes fajátékokkal, megragadó látvánnyal. 2022 őszén pedig megnyílik a Petőfi utazásai témájú időszakos tárlat az Akadémiai Teremben. Jövőbeni terv, hogy a múzeum környezetében megépül egy szálláshely, valamint szabadtéri kiállítások is gazdagítják majd a kertet, további alkalmat adva a magyar irodalmi hagyomány és anyanyelvünk gazdagságának megismerésére.