A. Tóth Sándor közel ötven éven át készítette és küldte el rokonainak, barátainak és mindenkinek, akit szeretett különleges, újévi képeslapjait. A lapok legtöbbje szerencsére nem kallódott el az évtizedek alatt, olyannyira nem, hogy most a Hagyományok Háza rendezett a megmaradt eredeti művekből és azok nagy méretű másolataiból időszaki kiállítást.
A. Tóth Sándor (1904−1980) kalandos képzőművészeti életútja 1922-től kezdődik, Glatz Oszkár és Rudnay Gyula növendékeként a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1924-ben Bécsben, majd 1928-ban már Londonban találjuk, ahol portrérajzolásból élt. Következett 1932-ig Párizs, ahol kiállítóként szerepelt az Art Hongrois Moderne című kiállításon olyan művészekkel, mint Tihanyi, Czóbel vagy Farkas István. Párizsban kötött barátságot Blattner Gézával, akinek hatására kezdett bábművészettel foglalkozni. Tagja lett a Blattner vezette népszerű avantgárd bábszínháznak, az Arc-en-Cielnek (Szivárvány) és tisztségviselője a bábművészek nemzetközi szervezetének (UNIMA). Saját készítésű, kubista-expresszionista festményeire rímelő bábjai és díszletei újdonságot jelentettek a műfajban. Festményei gyakran ábrázolnak munkát végző embereket, és más, jellegzetes mozdulatokat rögzítő jeleneteket.
1932-ben végül a honvágy hazahozta, és pápai középiskolai tanárként nagy hatású művészetpedagógiai tevékenységet folytatott, szabadiskolát nyitott. Számos, később ismertté vált művész és író volt tanítványa, mint például a szobrász Somogyi József vagy a költő Nagy László és Csoóri Sándor.
A Hagyományok Háza legújabb kiállítása A. Tóth Sándor művészeti tevékenységének egyik legérdekesebb színfoltját, a kézzel átfestett, újévi képeslap linómetszet-sorozatát mutatja be, BUÉK Tóthék címmel. Az 1932−1980 között következetesen minden évben elkészített újévi képeslapokból álló sorozat egyedülálló a magyar, de bátran kijelenthetjük, hogy még az európai művészeti életben is. Külön érdekesség, hogy a linómetszetes képeslapok elsődleges főszereplője (1937-től) Tamási Áron Ábel-figurája. Az üdvözlőlapok témája nem volt független a nagy történelmi eseményektől, miközben persze saját családjának fontosabb történéseiről is beszámolt rokonainak, barátainak, tehát az újévi lapok egy magas művészi kifejezőerővel megfestett vizuális kor- és családtörténetként is felfoghatóak. A kiállítás anyaga ugyanakkor nem teljes: több olyan év is van, amelyből − a művészettörténészek jelenlegi tudása alapján − nem maradt fent sem képeslap, sem linómetszet, így ez izgalmas kutatási témaként is szolgálhat a jövőben.
A kiállítást néhány kisebb-nagyobb méretű festmény, valamint A. Tóth Sándor családjától származó személyes tárgyak teszik teljessé, de a tárlat végigvezeti a látogatókat az életút legjelentősebb állomásain (Rimaszombat − Budapest − London − Berlin − Párizs − Pápa − Erdély − Amerika – Pápa) is.
A.Tóth Sándor: BUÉK TÓTHÉK
Hálaadó életrajz színezett linómetszet-képeslapokon 1932-1980
Hagyományok Háza, Budapest
2022. január 28-ig