Danuta pártája / Fotó: Jurás Ákos

Augusztus közepén érkezett Debrecenbe, és egészen szeptember 25-ig várja az érdeklődőket a Magyar Géniusz vándorkiállítás, amelyen 67 intézmény 154 darab történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya állít emléket a magyar kreativitásnak és zsenialitásnak.

A Magyar Géniusz Program minden tekintetben újat és forradalmit hozott létre. Eddig soha nem látott módon egy nagyszabású és reprezentatív kiállításon belül vonultatja fel a vidék géniuszait, a vidéki muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyait. Hitvallásunk szerint géniusz éppúgy egy magyar gondolat, egy érzés, ahogyan nemzeti hőseink tettei, lángelméink alkotásai, vagy akár a helyi tradíciókat éltető, népi tárgyak is. Emellett a program pályázat keretében anyagi támogatást is nyújt a vidéki, muzeális intézmények számára múzeumi értékeik kidomborítására. A megpályázott keretből a múzeumok vadonatúj időszaki és állandó tárlatokat hozhatnak létre. Emellett tudományos kutatásokat végezhetnek, konferenciákat, tanulmányutakat szervezhetnek helyi közösségük javát szolgálva.

A program és az így született vándorkiállítás azért is kiemelkedően fontos, mert a magyar kulturális örökség tekintélyes részét a vidéki múzeumok őrzik, amely mennyiségét és értékét tekintve is páratlan. Ezen műtárgyakat azonban többnyire csak a helyben élők ismerik, ritkán utazunk egy festményért vagy különleges relikviákért több száz kilométert. E gondolat mentén kezdeményezte a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége annak az ötletnek a megvalósítását, hogy a vidék legreprezentatívabb tárgyai egy nagyszabású tárlaton belül mutatkozhassanak be. A téma forradalmian új, hiszen magyarságunk örökségét, a vidék legjelentősebb műtárgyanyagát egy helyen és egy időben még soha nem láthattuk.

A debreceni Déri Múzeum két különleges elemmel járult hozzá a vándorkiállítás átütő élményéhez. Az egyik egy régészeti lelet, amelyre 2016-ban bukkantak a múzeum régészei az M35-ös autópálya nyomvonalának megelőző feltárásán: a szakemberek egy, a 7. században élt 10–12 éves gyermek maradványait emelték ki a földből. Az egykor az avarkorban élő kislányt, akit a régészek Danutának kereszteltek (az olimpián éppen előző nap aranyérmet szerző Kozák Danuta kajakosról), homlokán aranypártával temették el. Aranylemezes fejékét azóta is kincsként őrzi a Déri Múzeum. 

A másik Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festménye. Székely Bertalan alkotása a 19. századi magyar történeti festészet legismertebb műveinek egyike, és Déri Frigyes ajándékaként került a múzeum tulajdonába. A monumentális festményt a látogatók a múzeum Képtárában tekinthetik meg.

A tárlat – amely 2022 áprilisában indult Kecskemétről – Debrecen után Győrben, Szombathelyen, Szekszárdon és Egerben is látható lesz, majd a jövő év végén megérkezik Budapestre is.

Magyar Géniusz
Déri Múzeum, Debrecen
2022. szeptember 25-ig