A festő – poéta Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere

Tichy Gyula (1879-1920) a magyar grafika egyik kiemelkedő jelentőségű mestere volt, életműve azonban csak az utóbbi években keltette fel a szakma és a közönség figyelmét. A mindössze negyven évet élt művész alkotásaiból rendezett kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Galériában várja mindazokat, akik szeretnék jobban megismerni művészetét.

A festő – poéta Tichy Gyula – olvasni a kiállítás címében, de nyugodtan hozzátehetnénk még, hogy illusztrátor, grafikus, tanár, amatőr csillagász, szenvedélyes olvasó és egy igazi, érdeklődő ember is volt, akinek nyitottságáról mindent elmond, hogy csupán kíváncsiságból fizikai és kémiai kísérleteket is végzett, vagy például azért vette fejébe (1903-ban!), hogy megtanul angolul, mert Velencében angol turistákat hallva egyszerűen csak megtetszett neki a nyelv.

Tichy Gyulát sajnos ma nem ismerik elegen, ebben persze közrejátszott az is, hogy szépen induló budapesti karrierjét többször súlyos betegségek akasztották meg, amiknek következtében már 1909-ben visszaköltözött szülőföldjére, Rozsnyóra, ahol szeretett öccse, a grafikus-író-néprajkutató, későbbi múzeumigazgató, Tichy Kálmán is élt. Szerencsére azonban gyakori ágyhoz kötöttsége nem akadályozta meg abban, hogy alkosson, sőt budapesti kapcsolatait is ápolta, de sajnos korai halála miatt mégsem tudjuk már meg soha, hogy mennyi minden lakozott még a kezei között.

A Nemzeti Galéria mostani tárlatának (aminek eredeti nyitási időpontját a pandémia miatt idén novemberre kellett halasztani) a művész halálának századik évfordulója adta az apropóját, amelyhez hatalmas segítséget nyújtott, hogy gyűjteményük még 2020-ban egy különleges kollekcióval gyarapodott: egy ismert magángyűjtő műveinek megvásárlása, illetve a gyűjtő rendkívül nagyvonalú ajándékozása révén ugyanis a múzeum ebben az évben mintegy ötven rajzzal gazdagodott.

Tichy Gyula kétségkívül a századelő egyik legkülönösebb életművét hozta létre. Szablya János kritikus így fogalmazott róla egykor: „Művészi elgondolásainak vonalakba való minden egyes átültetése a magyar grafikának kigyulladó örömtüze.” A kiállítást látva e sorokkal valóban csak egyetértetni lehet.

Tichy Gyula művészetét egyszerre inspirálta Albrecht Dürer és Zichy Mihály rajzművészete, illetve a kortárs szecessziós-szimbolista angol, bécsi és német mesterek, úgymint Aubrey Beardsley, Walter Crane, illetve Gustav Klimt művei, de a japán fametszetek is nagy hatással voltak rá. Tehetségéről mindent elmond, hogy kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó munkái hamar sikert arattak. 1909-ben választották a KÉVE művészcsoport tagjává, amely egyszerre volt számára komoly elismerés és inspiráció: új művészeti törekvései megértő és támogató közegbe kerültek. 1913-ban rendezték a KÉVE negyedik kiállítását a Nemzeti Szalonban, ahol Tichy tizennégy művel szerepelt, sőt a tárlat – ezen a kiállításon is látható – plakátját is ő tervezte.

Tichy élénken érdeklődött a fizika és a csillagászat, valamint korának technikai eredményei iránt, sőt A Mars rabjai címmel belekezdett egy tudományos-fantasztikus regénybe is. Egyre romló egészségi állapota miatt figyelme a festészetről viszonylag korán a rajzművészet és grafika felé fordult. 1908 és 1913 között készült linóleummetszetei a magyar századfordulós grafika talán legeredetibb művei, de ugyanilyen sokrétűek és látványosak rézkarcai is. Életművében a korszak modern eszméi, aktuális kérdései (női szerepek, város és vidék ellentéte, városi tematika, technikai fejlődés) allegorikus formában, a szecesszió lineáris, ornamentális formanyelvén jelentek meg.

A Nemzeti Galéria kiállításán – életeseményeinek fontos állomásaira tűzve – mintegy nyolcvan alkotás vezeti végig a látogatókat Tichy Gyula életművén, festményeiből, nagy sikereket elért linómetszeteiből, rézkarcaiból és kései tollrajzaiból is szép válogatást nyújtva.

A festő – poéta Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2023. március 5-ig