A fáraó sírjának felfedezése. II. Amenhotep és kora

A Királyok völgyébe és az ókori Egyiptomba invitálja látogatóit a Szépművészeti Múzeum idei első igazi nagykiállítása. A II. Amenhotep egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését bemutató tárlat egy kihagyhatatlan időutazás a múltban, ahol azontúl, hogy több ezer éves egyiptomi műtárgyak között sétálhatnak, megtapasztalhatják azt is, hogy milyen érzés elsőként belépni egy fáraó sírkamrájába.

1898 jelentős év volt az egyiptomi fáraók után kutató régészeti ásatások történetében, ugyanis ez volt az az év, amikor Victor Loret francia egyiptológus megtalálta II. Amenhotep sírját a Királyok völgye egyik sírkamrájában. A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel az uralkodó mumifikált testére – a többi thébai királysírtól eltérő módon – a sírkamrában, a neki készített szarkofágban találtak rá. (Újabb hasonló felfedezésre huszonöt évet kellett várni: a Tutanhamon-sír volt a következő, ahol a koporsóban szintén ott feküdt a királyi múmia.) Még ennél is nagyobb szenzáció volt azonban, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában még további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját – egy nem sokkal azelőtt, 1881-ben talált másik rejteksírral együtt – a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták a thébai temetőben, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól. Fény derült tehát arra, hogy hová tűntek a Királyok völgye királysírjainak üresen álló szarkofágjaiból az oda eltemetett uralkodók földi maradványai.

De ki is volt II. Amenhotep?  Neve talán kevésbé ismert, pedig érdemeit tekintve az egyik legjelentősebb óegyiptomi fáraóról van szó. II. Amenhotep körülbelül 3400 évvel ezelőtt uralkodott, a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben. Apja a legendás hadvezér, III. Thotmesz fáraó volt, akinek uralkodására az egyiptomiak később letűnt aranykorként emlékeztek, a kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében. A fiatal Amenhotep óriási birodalmat örökölt trónra lépésekor, s bár kezdetben maga is jelentős hadjáratokat vezetett, idővel rájött, hogy atyja hatalmas győzelmeit nem fogja tudni túlszárnyalni, ezért attól kezdve a belpolitikának szentelte figyelmét, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtve Egyiptomban.  Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg is megemlékezik, egyes források szerint ő ihlette az Íliász egyik jelenetét is.

A kiállítás három nagy téma köré rendezve mutatja be az uralkodót és korát. A tárlat első része II. Amenhoteppel és családjával foglalkozik, majd megismerteti a látogatókat az újbirodalmi elit mindennapi (illetve a 21. század emberének szemszögéből nézve egyáltalán nem mindennapi) életével. A fáraó idejében a legtöbb hivatali pozíciót a király személyéhez közel álló emberek, a királyi udvarban vele együtt nevelkedett kortársai, „tejtestvérei”, valamint dajkáinak és gyerekkori tanítóinak családtagjai birtokolták. A kiállításon több más mellett megtudhatják, hogy mit ettek és ittak a korabeli elit tagjai, milyen tárgyakkal, szőnyegekkel díszítették otthonaikat, milyen hivatalokat töltöttek be, hogyan öltözködtek, vagy milyen ékszereket viseltek.

A tárlat legérdekesebb része azonban kétség kívül a fáraói sír felfedezésének története. Itt tényleg a feltárást pontosan dokumentáló Victor Loret nyomában járhatnak, hisz nemcsak megnézhetik az ásatások ideje alatt készített jegyzeteit, fényképeit és rajzait, de a séta végén be is léphetnek II. Amenhotep sírkamrájába, ami az eredeti sír valóban pontos, méretarányos rekonstrukciója. Itt úgy láthatják a fáraó több ezer éves nyughelyét, ahogy azt annak idején Loret is felfedezte. Patricia Piacentini kurátor szerint – persze némiképp túlozva – mindössze annyi a különbség, hogy a Királyok völgyében melegebb volt.

A fáraó sírjának felfedezése. II. Amenhotep és kora című kiállítás első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti tárlat a milánóihoz hasonló koncepció mentén, ám teljesen új műtárgyrepertoárral várja a magyar közönséget (így azoknak is érdemes eljönniük, akik esetleg látták a milánóit), és ez az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál.

A tárlaton látható számtalan felbecsülhetetlen értékű műtárgy (köztük a világ első üvegszobra) a Milánói Egyetemről, a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d’Art et d’Histoire-ből, a Museo Archeologico Nazionale of Florence – Polo Museale della Toscanaból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkezett a kiállításra, de természetesen a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből is szerepelnek alkotások.

Képek forrása: Szépművészeti Múzeum

A fáraó sírjának felfedezése. II. Amenhotep és kora
Szépművészeti Múzeum, Budapest
2022. január 9-ig