A Kieselbach Galéria ismét egy rendkívül érdekes és színvonalas kiállítást nyitott meg: a magyar festészet és az elmúlt száz év divatjának, öltözködési kultúrájának kapcsolatáról mesél legújabb tárlatan, mégpedig olyan művészek képeinek segítségével, mint Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József vagy gróf Batthyány Gyula.
Hogy mikor, mit tart divatosnak a magára évszakonként más-más ruhát öltő ember, az örökké változik. Ma csak néhány kattintás a telefonon, és elénk tárulnak a párizsi divatshow-k legnépszerűbb darabjai, de száz évvel ezelőtt ez egészen másképp volt. Akkor még a divatkatalógusok és az újságok illusztrátorai, valamint a festők voltak azok, akik elmondták, hogy mit is hordtak a nagyasszonyok, a városi dámák, a falusi parasztleányok vagy vezető politikusok. Képeikről csodálkozik rá a mai ember, hogy régen mit jelentett elegánsnak lenni, mi számított szépnek, milyen volt egy sikkes báli ruha, s mik voltak – mindkét nem részéről – a csábítás fegyverei.
A divat festményeken való megjelenítése kormeghatározásra is kiváló, sokszor a képen megjelenő ruhadarabból tudnak következtetni a művészettörténészek egy-egy festmény pontos keletkezési idejére. Erre például a kalap nagyszerű időmérce, hisz a 20. század első felében a kalapdivat szinte percről percre változott, így a festményeken felbukkanó fejfedők alakja mindig nagyban segítették a kort kutató művészettörténészek munkáját.
A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára. A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István és Fényes Adolf remekművei kerültek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit (pl. gróf Batthyány Gyulát, Góth Imrét) is. A képek a boldog békeidők elegáns dámáitól a jazzkorszak autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyein át az 1970-es és ′80-as évek szocializmusából kiragyogó, a divatot újrafelfedező fiataljaiig mutatja be divat történetét. A tárlat egy külön termet szán a magyar népviseletnek is, itt egykori parasztasszonyokról és vidéki családokról készült csodálatos festmények sorakoznak, de igazán érdekes a csak férfiportrékat (többek közt Horthy Miklóst, Rákosi Mátyást vagy I. Ferenc Józsefet) bemutató terem is, ahol a kiállítók szándéka szerint megfigyelhetjük, miként használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika.
A közel száz festmény mellett két múltidéző vetítés is várja az érdeklődőket, akik a látottakat könyv formájában haza is vihetik, hisz a kiállítás megnyitásával egy időben megjelent a galériában is kapható, A csábítás fegyvere című kötet, melynek szerzői 400 oldalon, több mint 620 színes és fekete-fehér kép segítségével mesélnek a magyar festészet és a divat kapcsolatáról, a 19. és a 20. század változó nőideáljairól, a magyar származású szépség- és divatikonokról, a leghíresebb divattervezőkről, a tengerész-egyenruhában vagy éppen díszmagyarban megjelenő politikusokról, de leginkább azokról a festőkről és fotósokról, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése.
A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében
Kieselbach Galéria, Budapest
2018. november 24-ig