1957-ben épphogy elindult a hivatalos és rendszeres műsorszolgálatás Magyarországon, amikor októberben már olyan híreket sugározhatott a Magyar Televízió, mint az első műhold, a Sputnyik-1 felbocsátása, vagy egy hónappal később a Föld körüli pályára állított Lajka kutya. Ezután csupán néhány évet kellett várni Gagarinra, majd 1980. május 26-án eljött a várva várt pillanat, a Szojuz-36 fedélzetén végre magyar űrhajós, az akkor 30 éves Farkas Bertalan is elindult a világűr meghódítására. A küldetés révén Magyarország hetedik nemzetként jutott ki az űrbe.
A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának Irány a Galaxis! című kiállítása „az űrkorszak hajnalától” egészen 1983-ig vizsgálja az űrhajózás és az ember kapcsolatát, a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein. „Bár a felfedezésre, meghódításra váró világűr az elképzelések szerint nemzetek felett állt, a tárlat mindezt a Föld egyetlen pontjáról, egyetlen látószögből, Magyarország összefüggésében vizsgálja”- írja a kiállítás ajánlója.
A tárlat kronologikus sorrendben vezeti látogatóit a szovjet-amerikai űrverseny különböző állomásain, amelyeket korabeli fotók, filmhíradó-részletek segítségével teszi átélhetővé. A propagandisztikus hangvételű tudósítások egyszerre tükrözik a korszak lelkesedését és ideológiai kereteit. Ezzel párhuzamosan a kiállított karikatúrák azt mutatják meg, miként csapódtak le ezek a világesemények a magyar köztudatban: hogyan jelent meg a szuperhatalmak rivalizálása a humor, az irónia és a mindennapi politikai reflexió nyelvén, például a Ludas Matyi szatirikus vicclap hasábjain.
.
A kiállítás természetesen külön figyelmet fordít Farkas Bertalan űrrepülésére, amely a korszak politikai szimbólumává is vált. A tárlaton napilapok címlapjai, számtalan fotó és interjúrészlet, valamint az űrutazáshoz köthető tárgy idézi meg e boldog és büszke eseményt, megmutatva azt is, hogy minként szőtte át az űrkorszak a mindennapokat. A bolti kirakatok, játékok, dísztárgyak, plakátok és bútorok vagy akár a Rakéta porszívó az űr iránti lelkesedést közvetítették, az űrhajós figurája pedig a hősiesség és a modernitás jelképévé vált. Mindezt komplexen berendezett enteriőrök teszik átélhetővé: a látogatók egy korabeli nappali és egy gyerekszoba rekonstruált terében ismerhetik meg, hogyan jelent meg az űrkorszak vizuális világa, tárgykultúrája az otthonokban. A tárlat emellett megidézi a tihanyi MSZMP-pártüdülő egyik helyiségét is, ahol 1980 nyarán Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov, a két tartalék, Magyari Béla és Vlagyimir Dzsanibekov, valamint a közös űrrepülés földi repülésirányító parancsnoka két hetet töltött pihenéssel.
A kiállítás a sci-fi irodalom legjobbjairól, a népszerű tudományos kiadványokról (pl. Galaktika magazin), sőt Mézga Aladár különös kalandjai-ról sem feledkezik meg, amelyek új teret és nyelvet adtak a jövőről való gondolkodásnak.
.
A tárlat a zeneiparra is kitér, hiszen az űrkorszak természetesen a zeneszerzőket és az előadókat is megihlette. Ennek bemutatására a kiállítás egy külön „diszkó szobát” is dedikált, ahol többek közt a pop- és rockzene akkori képviselőinek (például: Szűcs Judith, a Hungária, az Apostol, az Omega vagy a Mini együttes) dalaiba is belehallgathatunk. Az előadók az elektronikus hangzások, a futurisztikus színpadképek, a fellépő ruhák és dalszövegek révén egész generációk számára tették vonzóvá a világűr képzetét.
Az űrkorszak tehát nem csupán technikai és politikai jelenség volt, hanem átfogó kulturális tapasztalat is, amely mélyen beépült a kor vizuális, zenei és irodalmi emlékezetébe. Ebbe a világba kapnak most meghívást a BTM Vármúzeumának látogatói!
Irány a Galaxis!
Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983
Időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában
2026. július 31-ig