A Gellért-hegy és a megújuló Citadella évszázadokon átívelő történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazár szabadtéri helyszínén. Az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlaton az egykori erőd sorsán keresztül bontakozik ki Budapest és a magyar történelem számos fordulópontja: a katonai megszállás, az ideológiai jelképpé válás, majd a közösségi térként való újjászületés folyamata. Az ingyenesen látogatható kiállítás április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.
Tudta, hogy a Gellért-hegy Árpád-kori neve Pest-hegy volt, ami szlovák eredetű szó, és kemencét jelent? Tudta, hogy volt idő, amikor azt hitték, boszorkányok élnek itt? Tudta, hogy a Citadellát Haynau építtette az 1848/49-es szabadságharc leverése után a magyarok megfélemlítésére? Tudta, hogy ma itt lobog Magyarország legnagyobb (72 négyzetméter felületű) nemzeti zászlaja?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a Várkert Bazár új, szabadtéri kiállításának látogatói. Az 1987-ben világörökségi rangot kapott, majd 1997-től az országos jelentőségű védett természeti értékek listájára került Gellért-hegy története messzire nyúlik vissza. Már a kelta korban is kultikus hely volt, később erődített központtá vált, a középkor óta pedig története elválaszthatatlan a magyar történelem sorsfordító pillanataitól.
A Citadellát az osztrák császári önkény az elnyomás eszközeként egy tervezett katonai erődítmény-rendszer részének szánta az 1848–49-es szabadságharc leverése után. A Kiegyezést követően enyhülő légkörben a modernizálódó főváros fonta egyre inkább körbe az erőd elkülönülő tömbjét. Már a 19. század végén elindult szerepének újragondolása: jelképesen (egy V-betűt formálva) megbontották falait.
A 19-20. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé, kedvelt kirándulóhellyé vált. A második világháborút követően a szomszédságába állított szovjet győzelmi emlékmű (mai Szabadság-szobor, amelyet eredetileg a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állítottak) azonban ismét emlékeztetett arra, ki a diktatórikus hatalom valódi birtokosa. Az egykori erőd épületegyüttesét az 1960-as évektől kezdődően igyekeztek a turizmus szolgálatába állítani, állapotának megőrzésére azonban kevés gondot fordítottak.
A főváros több pontjáról megcsodálható Szabadság-szobor idővel Budapest egyik jelképévé vált, de az egyre inkább felújításra szoruló Citadellán ekkorra már méltatlan állapotok uralkodtak. Az elhanyagolt épületegyüttes pusztulása a rendszerváltozást követő ellentmondásos évtizedekben is folytatódott, szégyenteljes körülmények között, egy megközelíthetetlen erődépület fogadta a Gellért-hegy tetejére látogatókat. Bezárása elkerülhetetlenné vált.
A Citadella újjászületése az elmúlt évekig váratott magára, de napjainkra 21. századi városi helyszínként született újjá. Falain több belépőpontot nyitottak a korábbi szimbolikus bontás folytatásaként, a teljes egészében megújult Szabadság-szobor és Budapest egyik legszebb panorámája mellett pedig hamarosan tágas park, élményközpontú kiállítás várja a látogatókat, családbarát közösségi terekkel, kávézóval és ajándékbolttal kiegészülve.
A szabadtéri kiállítás nemcsak a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket mutatja be, hanem azt a folyamatot is, amelynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott. Az érdeklődők 10 darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen 20 tablófelületen ismerhetik mg a Citadella és a Gellért-hegy hullámzó múltját és izgalmas jelenét.
A Citadella megújulásáról bővebb információk a Citadella - a Szabadság Bástyája közösségimédia-oldalán érhetők el: https://www.facebook.com/citadella.aszabadsagbastyaja
2026. április közepéig
Budapest, Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpája