Megáll az idő – Sőth Sándor, Znamenák István, Iván Anikó. Rendezte: Gothár Péter, 1981 ©Jávor István/NFI

Ezúttal a filmrajongókat várja hatalmas kiállítótereibe a Ludwig Múzeum, hisz a magyar film születésének 120. évfordulója alkalmából nyílt meg legújabb nagyszabású kiállítása. A Nagylátószög – 120 éves a magyar film című tárlat a hazai filmkészítés történetén vezeti végig a látogatókat, mégpedig számtalan relikviával, érdekes installációkkal, kevesek által ismert kulisszatitkokkal, fotókkal, filmrészletekkel és persze mindazokkal, akik részt vettek a magyar mozi felemelkedésében az elmúlt több mint száz évben.

Az első megrendezett jeleneteket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot (amelyben többek mellett Blaha Lujza, Fedák Sári és Varsányi Irén is szerepelt) 1901. április 30-án mutatták be a budapesti Uránia Tudományos Színházban. Sajnos ezt a filmet ma már csak néhány fotóról és képeslapról ismerjük, azonban szerencsére mégis örökre beírta magát a filmes történelembe, hisz bemutatója időpontját tekintjük ma a magyar film születésnapjának. 120 év telt el azóta, egy hosszú és több vargabetűvel tűzdelt időszak, amelynek eredményeire, értékeire és kihívásaira most a Ludwig Múzeum tekint vissza a mintegy 14 termet megtöltő kiállításán.

Szécsényi Ferenc operatőr (bal szélen) és Fábri Zoltán rendező (jobb szélen) a Hannibál tanár úr című film forgatásán, 1956 ©Inkey Tibor/NFI

A Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével megvalósult tárlat valóban hatalmas anyagot dolgoz fel, így látogatásukkor úgy tervezzenek, hogy a befogadáshoz is több idő kell majd. Az út – a termeken áthaladó és azokat összekapcsoló idővonal mentén – a film megszületésétől napjainkig vezet. Kezdőpontként bemutatja a mozgókép megszületése előtti korszak kísérleteit, az ekkoriban népszerű optikai játékokat és a magyar némafilmek csodálatos világát. A kiállításon több nagy filmes szenzáció is helyet kapott, elsők közé tartoznak azok a Budapesten forgatott filmfelvételek, amelyeket a Lumière-cég megbízottjai készítettek 1896 májusában. A 125 éves tekercseket (amelyek nagyon fontos kordokumentumok is egyben) a lyoni Lumière Intézet kölcsönözte a tárlatra, a digitalizálást pedig a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum szakemberei végezték el.


A látogatók a további termekben a hangosfilm különböző korszakaival ismerkedve találkozhatnak a régi nagy sztárokkal (egészen biztosan mindenki felfedezi majd a saját kedvencét), filmrészleteket nézve belefeledkezhetnek a magyar film örök klasszikusaiba, fotókon újra felidézhetik egy-egy film kulcsjelenét, de ismét átélhetik a kortárs filmsikereket is, amelyek kapcsán több fontos fesztiváldíjat (például Nemes Jeles László Oscar-díját vagy Enyedi Ildikó Arany Medve-díját) eredetiben is megcsodálhatnak.

Törőcsik Mari és Soós Imre a Körhinta című filmben. Rendezte: Fábri Zoltán, 1955 ©Schandl Teréz/NFI 

A kiállítás történeti áttekintésében kiemelt helyet kapnak a külföldön, elsősorban Hollywoodban sikereket arató magyar filmesek, a magyar és magyar származású Oscar-díjasok, akiket korabeli Oscar-díj-átadókon készült felvételeken is meghallgathatnak. (Biztosan meg fognak lepődni, hogy régen mennyire kurta köszönő beszédeket mondtak a nyertesek). S ha már Hollywood, akkor egy óriástérképen megnézhetik, hogy a világ mely részére sodorta még régi nagy színészeinket, rendezőinket, operatőreinket és más filmes szakembereinket a két világháború, 1956 vagy a kommunizmus.

A „Cenzúra szoba” is sok érdekességet tartogat. Itt bemutatják, hogy a különböző diktatúrák miként zárták hosszú időre fiókba a nekik nem tetsző filmeket, de a tárlat ezen részén felsőbb nyomásra újravágott vagy újraforgatott jeleneteket is felelevenítenek.

Kende János operatőr és Jancsó Miklós rendező az Égi bárány című film forgatásán, 1970 ©Friedmann Endre, Szóvári Gyula. Kende János tulajdona

A filmkészítés folyamata, a gyártás technológiája és a filmvetítés élménye egyformán fontos része ennek a világnak, ezért a kiállítás ezek bemutatásának is teret nyit. A tárlat különleges színfoltjai közé tartoznak a jelmezek: többek közt láthatják a Saul fia vagy a Kincsem nagyjátékfilmek néhány eredeti jelmezét is.

Szinte lehetetlenség felsorolni, hogy mennyi minden látható a kiállításon, hisz csak a régi magyar rajzfilmkészítők már-már heroikus munkájáról, a Balázs Béla Stúdió sikereiről, a Korda testvérek ezen a kiállításon is elmesélt élettörténetéről vagy akár Karády Katalin és Szeleczky Zita amerikai fellépőruháiról rengeteg mindent lehetne írni. A kiállítás egy valóban kihagyhatatlan filmes és történelmi kaland térben és időben, amely november közepéig várja Önöket a Ludwig Múzeum második emeletén.

Képek forrása: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

Nagylátószög – 120 éves a magyar film
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2021. november 14-ig