Más fénytörésben

Michelangelo 29, a világ legrangosabb gyűjteményeiből kölcsönzött akttanulmánya látható a Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílt, A test diadala – Michelangelo és a 16. századi rajzművészet című tárlaton. Ez az első alkalom, hogy a reneszánsz mester műveit kiállítják Magyarországon, de mellette a kortársak is fontos szerephez jutnak. A 80 művet felvonultató tárlat kurátorát, Kárpáti Zoltánt kérdeztük.

Michelangelo nevét hallva elsősorban nem a rajzai jutnak eszünkbe, hanem a nagyméretű freskói, szobrai. A rajzművészete milyen jelentőséggel bír az életműben?

Michelangelo tulajdonképpen már életében is arról a négy műről volt híres, amelyek ma is azonnal eszünkbe jutnak a neve hallatán: a Szent Péter-bazilika Pietàja, a Dávid, a Sixtus-kápolna mennyezete és az Utolsó ítélet – közös bennük, hogy mozdíthatatlanok, így esélytelen, hogy ezek az alkotások valaha bármilyen tárlaton szerepelhessenek. Azaz, ha ma bárki Michelangelo-tárlatot akar rendezni a világon, elsősorban a rajzait állíthatja ki. Michelangelo már életében legenda volt, és sokat is tett azért, hogy azzá váljon – ezt ma úgy mondjuk: tudatosan és profin építette a saját brandjét. Gyakorlatilag a korszak összes uralkodója, mecénása és gyűjtője sorban állt, hogy valamilyen alkotást szerezzen tőle. Ám mivel Michelangelo főleg a pápai udvarnak dolgozott, nem igazán volt ideje arra, hogy másoknak szobrokat, festményeket készítsen, ezért a műértőknek és a gyűjtőknek idővel be kellett érniük a rajzaival.

Amelyeknek nagy részét azonban rendszeresen megsemmisítette.

Nem szívesen tette közszemlére a rajzait, sőt, időről-időre elégette azokat. Akkoriban a rajzok még nem számítottak önálló műveknek, főként nagyobb munkákhoz készült vázlatok, előtanulmányok voltak. Műhelyhulladékként tekintettek rájuk, de Michelangelo esetében ez megváltozott: az ő rajzai iszonyúan felértékelődtek, hiszen más művei nem voltak elérhetőek. Ráadásul az elsők között volt, aki befejezett rajzokat ajándékozott a közeli barátainak és szerelmeinek.

A Szépművészeti kiállításának címe: A test diadala.

Michelangelo legtöbb rajza akt vagy akttanulmány, ami nem meglepő, hiszen a korszak összes alkotóját az ember test ábrázolása foglalkoztatta leginkább. Vannak még építészeti rajzai, és olyanok is, amiket például a márványtömbök kifejtése előtt készített arról, hogy mekkora tömböt vágjanak ki a kőből – de ezek a szakembereket leszámítva, úgy vélem, a kiállításlátogatókat kevésbé érdekelhetik.

A művészettörténet hány Michelangelo rajzot tart számon?

Ez koronként változó, ma valamivel több, mint 700 rajz esetében van konszenzus, hogy Michelangelótól származnak. Ez azonban csak a töredéke lehet annak, amennyit eredetileg rajzolt. Ha arra gondolunk, hogy csak a Sixtus-kápolna mennyezetére 300-nál több figurát festett, akkor valószínű, hogy csupán ehhez az egy monumentális műhöz több ezer vázlatrajzot készíthetett. Egyébként ezeket a vázlatokat maga Michelangelo sem tartotta különösebben értékesnek, az egyik legszebb akttanulmányának a hátlapjára például bevásárlási listát írt, majd félredobta – valószínűleg ezért maradhatott meg.

Milyen koncepció mentén állt össze a kiállítás anyaga?

Michelangelótól 29 rajz szerepel a tárlaton: mindegyik figurális, nagyjából befejezett és viszonylag könnyen befogadható. Olyan elsőrangú rajzokat mutatunk be, amelyek együtt ritkán láthatók kiállításon. Nagyon erős válogatás állt össze, köszönhetően a külföldi múzeumoknak, hiszen nagyrészt megkaptuk tőlük azokat a műveket, amelyeket szerettünk volna Budapestre hozni. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem monografikus Michelangelo-kiállítást szerettem volna, hanem egy kicsit más fénytörésben megmutatni a művészetét, ezért nem csak Michelangelo-rajzokat állítunk ki, hanem a legjobb kortársainak, mások mellett Leonardo, Raffaello, Pontormo, Bronzino és Salviati rajzai közül is jónéhányat. Így egy sokkal izgalmasabb történet rajzolódik ki. Említettem, hogy Michelangelo tudatosan építette a saját brandjét, már életében egyeduralkodó volt a művészetben. Ugyanakkor vele egy időben éltek és alkottak más, nagyon jó művészek is, akik éppen Michelangelo miatt szorultak a háttérbe. Elég ellentmondásos viszony volt köztük, hiszen míg az utóbbiak abban az értelemben Michelangelo követői voltak, hogy érezték: üzletileg kifizetődő olyasmit csinálni, mint ő, másfelől viszont egyfajta szembenállás is érezhető részükről azzal szemben, hogy Michelangelo nagyon erőszakosan uralta a piacot. Úgy gondolom, ezzel a válogatással egyrészt szépen kirajzolódik, hogy miben nyilvánult meg Michelangelo zsenialitása, másrészt az is, hogy azért rajta kívül is létezett művészet Itáliában.

Vannak csúcsdarabjai a tárlatnak?

Inkább csúcspontjai vannak. A Sixtus-kápolna mennyezetéhez készült rajzok közül megkaptuk a legszebbeket, az Utolsó ítélethez készült vázlatok közül pedig kiállíthatunk egy teljes kompozíciótanulmányt is. Különben ügyeltünk arra, hogy ne legyenek nagy minőségi ugrások. A Szépművészeti Múzeum saját grafikai anyagából is szerepelnek rajzok, onnan is a legjobbakat válogattuk be. A végeredmény egy nagyon erős rajzkiállítás lett, ezért aki a 16. század legjobb olasz rajzait szeretné látni, annak biztosan nagy élmény lesz a tárlat.


A test diadala – Michelangelo és a 16. századi rajzművészet
Szépművészeti Múzeum, Budapest
2019. június 30-ig


GALÉRIA:
Képek forrása: Szépművészeti Múzeum


Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu