Görgei Artúr (aki nevét 1848-tól Görgey helyett Görgeinek írta) nagyon sokáig az 1848-1849-es szabadságharc legvitatottabb alakja volt, aki alig múlt 30, amikor már a forradalom legnagyobb csatáit vitte győzelemre az általa vezetett magyar seregekkel, aki súlyos koponyasérülése és az azt követő műtét után is képes volt újra felülni a lovára, hogy egy újabb csata miatt csak 24 óra múlva szálljon le róla ismét, s akit ennek ellenére mégis meghurcolt a történelem. Ha megkérdezzük a mai iskolásokat (s a kiállítás kurátorai meg is kérdezték őket), hogy mit tudnak Görgeiről, legtöbben csak azt válaszolják, hogy bátor katona volt, s ha épp nem az első vagy a második világháborúval azonosítják alakját, akkor igen, a legtöbben azt is tudják, hogy ő is ott volt a világosi fegyverletételnél.

Ő volt az a hadvezér, aki üstökösként nyerte az egyik ütközetet a másik után, aki a legválságosabb időkben is képes volt higgadtan dönteni, akit Kossuth igazi hősnek nevezett, s akinek aztán a szabadságharc bukása után – ismét épp Kossuth szavai miatt – még majdnem hetven évig kellett úgy élnie, hogy árulóként tekintett rá hazájában szinte mindenki.

Egyetlen bűne az volt, hogy – társaival egyetértésben – Világosnál letette a fegyvert az orosz csapatok előtt, s hogy ezután a cár végül csak érte állt ki az osztrákok előtt. Ezzel Görgeinek nem az aradi vértanúk tragikus sorsa, hanem egy hosszú száműzetés és hazája megvetése jutott osztályrészül, amit ő élete végéig mélységes alázattal viselt.

A Nemzeti Múzeum rendkívül izgalmasan, minden korosztályt megszólító – hangfelvételek, harctéri makettek, fényképek, személyes kéziratok, egyéb multimédiás eszközök segítségével felépített – kiállítása végigvezeti látogatóit Görgei életének eseményein a toporci gyermekévektől a prágai vegyésztanulmányain át egészen 98 éves korában, Budapesten bekövetkezett haláláig, de ugyanilyen részletességgel a korról és persze a szabadságharc eseményeiről és szereplőiről is átfogó képet ad. Olvashatjuk gyöngybetűkkel írt leveleit, megnézhetjük egykori kardját, egy, a felesége által hímzett zászlószalagot, láthatjuk katonai és kertészruhában, de festményeken, fotókon, filmfelvételeken családja egykori tagjaival is találkozhatunk. Természetesen mindezek ellenére a tárlat középpontjában egyetlen kérdéskör áll: Hős vagy áruló volt-e Görgei? El lehetett volna-e kerülni a világosi fegyverletételt, s vajon igaza volt-e Kossuthnak, aki Görgeit tette egy személyben felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel, mégpedig most először, hisz eddig sem itt, sem máshol az országban nem szenteltek neki ilyen nagyszabású kiállítást korábban.

Az ismeretlen Görgei
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2019. június 23-ig