Görgei Artúr (aki nevét
1848-tól Görgey helyett Görgeinek írta) nagyon sokáig az 1848-1849-es szabadságharc legvitatottabb alakja volt, aki alig múlt 30, amikor már a forradalom legnagyobb csatáit vitte győzelemre az általa vezetett magyar seregekkel, aki súlyos
koponyasérülése és az azt követő műtét után is képes volt újra felülni a
lovára, hogy egy újabb csata miatt csak 24 óra múlva szálljon le róla ismét, s
akit ennek ellenére mégis meghurcolt a történelem. Ha megkérdezzük a mai
iskolásokat (s a kiállítás kurátorai meg is kérdezték őket), hogy mit tudnak Görgeiről,
legtöbben csak azt válaszolják, hogy bátor katona volt, s ha épp nem az első
vagy a második világháborúval azonosítják alakját, akkor igen, a legtöbben azt
is tudják, hogy ő is ott volt a világosi fegyverletételnél.
Ő volt az a hadvezér, aki
üstökösként nyerte az egyik ütközetet a másik után, aki a legválságosabb
időkben is képes volt higgadtan dönteni, akit Kossuth igazi hősnek nevezett, s
akinek aztán a szabadságharc bukása után – ismét épp Kossuth szavai miatt – még
majdnem hetven évig kellett úgy élnie, hogy árulóként tekintett rá hazájában
szinte mindenki.
Egyetlen bűne az volt, hogy –
társaival egyetértésben – Világosnál letette a fegyvert az orosz csapatok
előtt, s hogy ezután a cár végül csak érte állt ki az osztrákok előtt. Ezzel Görgeinek
nem az aradi vértanúk tragikus sorsa, hanem egy hosszú száműzetés és hazája
megvetése jutott osztályrészül, amit ő élete végéig mélységes alázattal viselt.
A Nemzeti Múzeum rendkívül
izgalmasan, minden korosztályt megszólító – hangfelvételek, harctéri makettek, fényképek,
személyes kéziratok, egyéb multimédiás eszközök segítségével felépített – kiállítása
végigvezeti látogatóit Görgei életének eseményein a toporci gyermekévektől a
prágai vegyésztanulmányain át egészen 98 éves korában, Budapesten bekövetkezett
haláláig, de ugyanilyen részletességgel a korról és persze a szabadságharc
eseményeiről és szereplőiről is átfogó képet ad. Olvashatjuk gyöngybetűkkel írt
leveleit, megnézhetjük egykori kardját, egy, a felesége által hímzett zászlószalagot,
láthatjuk katonai és kertészruhában, de festményeken, fotókon, filmfelvételeken
családja egykori tagjaival is találkozhatunk. Természetesen mindezek ellenére a
tárlat középpontjában egyetlen kérdéskör áll: Hős vagy áruló volt-e Görgei? El
lehetett volna-e kerülni a világosi fegyverletételt, s vajon igaza volt-e
Kossuthnak, aki Görgeit tette egy személyben felelőssé a szabadságharc
elvesztéséért? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született,
Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai
érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós
alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848-49-es
forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a
polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz.
A Magyar Nemzeti Múzeum
kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 db válogatott
műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel,
valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel, mégpedig most először, hisz
eddig sem itt, sem máshol az országban nem szenteltek neki ilyen nagyszabású
kiállítást korábban.
Az ismeretlen Görgei
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
2019. június 23-ig
Lépj kapcsolatba velünk!