Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek

Szendrey Júliát legtöbben csak Petőfi feleségeként ismerik, kevesen tudnak arról, hogy milyen megalázott asszonyi sors jutott neki második férje oldalán, azt pedig még kevesebben tudják, hogy ő maga is tehetséges író volt. Az Országos Széchényi Könyvtár Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című tárlata, bár Júlia magánéletének állomásain is végigvezeti a látogatókat, elsősorban a költő/író/fordító Júliát igyekszik bemutatni a látogatóknak.

Kétség sem fér hozzá, hogy Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelme örökre beíródott a hazai irodalomkönyvekbe. A pár idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, 1849. július 20-án találkoztak utoljára. Júlia megpróbálta felkutatni férjét, viszont nem járt sikerrel, ezért halottá nyilvánítatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte, többen, köztök Arany János is, ezután nem volt hajlandó szóba állni vele. Részleges felmentést az biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta, és neki köszönhetjük azt is, hogy Andersen meséit az ő fordításában olvashattuk először magyar nyelven.

Ma már szerencsére tudjuk, hogy miért is dobta el oly „könnyen” azt a bizonyos özvegyi fátylat, tudjuk, hogy mennyi szenvedést kellett átélnie második férje oldalán, és azt is, hogy mennyire érdekes, okos, modern nő volt, aki szoknya helyett gyakran nadrágot viselt, aki korát megelőzve rövidre vágva hordta a haját, s aki második férjét végül elhagyva, egy kis apró pesti lakásban, pár hónappal negyvenedik születésnapja előtt hunyt el egy hosszú, súlyos betegség után. Herczeg Ferenc, 1909-ben úgy fogalmazott a Petőfi almanachban: „Ma már Júlia megkövetelheti azt, amit megkövetelhet minden ember, akinek életét tulajdonába vette a nyilvánosság, hogy az igazságot tudják róla. Az igazság pedig csak akkor igazság, ha teljes és csonkítatlan.”

A Széchényi Könyvtárban látható kiállítás célja egyrészt, hogy bemutassa, miként definiálták saját korában és később az irodalomtörténészek az írónőt, költőnőt, fordítót, leányt, asszonyt és anyát, másfelől hogy új kérdéseket, megközelítéseket vessen fel.

A nemzeti könyvtár gazdag anyagára épülő kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki. A többszörös évfordulóhoz (tavaly volt születésének 190. és halálának 150. évfordulója is) kapcsolódó tárlat Szendrey Júlia munkásságának bemutatásához felhasznált levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások mellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is, amihez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul.


Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest
2019. március 9-ig


Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu