Klasszikusok Kecskeméten

A Bozsó Gyűjtemény – a Magyar Nemzeti Galériával és magángyűjteményekkel karöltve – nagyszabású kiállítással várja az érdeklődőket Kecskemétre. A tárlatot két jeles jubileum hívta életre: Kecskemét városi rangra emelésének 650. és a helyi művésztelep születésének 110. évfordulója. Az egészen március elejéig nyitva tartó kiállítás olyan kiemelkedő, egykor Kecskeméten alkotó művészek munkáiból nyújt reprezentatív válogatást, mint Fényes Adolf, Bálint Rezső, Kmetty János, Iványi Grünwald Béla vagy Perlrott Csaba Vilmos.

A Kecskeméti Művésztelepet 110 éve (1909 -ben) Iványi Grünwald Béla alapította, aki nem véletlenül választotta éppen Kecskemétet. A 20. század elején az ország egyik legjelentősebb mezővárossá fejlődő településén ugyanis nagyarányú városrendezés, számos kulturális építészeti beruházás történt, és e felívelő gyarapodás különösen jellemző volt az akkori polgármester nevével fémjelezhető periódusra, az 1897-1913 közötti ún. Kada-korszakra. Az írói – népszínmű szerzői – munkásságot és újságírói tevékenységet – néprajzi, régészeti és történelmi tárgyú cikkeket – is magáénak tudó országgyűlési képviselőt (Kada Eleket) 1897-ben választották meg polgármesternek Kecskeméten. A város arculatát meghatározó nagyszabású építkezések mellett többek között a városi könyvtár, levéltár és a múzeum alapítása is az ő nevéhez fűződik, de régészeti ásatások szorgalmazójaként, bugaci néprajzi gyűjtések lelkes támogatójaként is beírta nevét Kecskemét kultúrhistóriájába. Természetesen ezek után nem meglepő, hogy a művésztelep megvalósítását is szívügyének tekintette.

Iványi Grünwald Béla  a nagybányai festők közül kiváló neósokat hozta magával a városba, akik az impresszionizmus, posztimpresszionizmus utáni modern művészeti irányzatokat akarták követni, vagyis olyan művészeket, akik már nem a müncheni iskola nagyjait, hanem a Párizsban tanult művészeket (mint például Cézanne, Gauguin és Matisse) tekintették követendő példának.

A művésztelep alapkőletételére 1910. október 8-án került sor. A tényleges beköltözés azonban az 1911. július 8-i kecskeméti földrengés okozta károk miatt csak 1912-ben történt meg. Az első lakók Iványi Grünwald Béla, Falus Elek, Mikola András, Bornemisza Géza, Pólya Tibor, Herman Lipót festők, Jánszky Béla, Szivessy Tibor építészek, valamint két szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Csikász Imre voltak. A helyi sajtó szinte naponta beszámolt a kolóniával kapcsolatos eseményekről, de jelentős budapesti művészeti folyóiratokban is megjelentek elfogult hangú írások. Sztrakoniczky Károly 1912-ben az alábbi sorokat írta a Művészet hasábjain: „Kecskeméten, magyar földön, magyar égbolt alatt, a műkert zöldellő fái között új hajléka van a magyar művészetnek. Kedves, intim, takaros hajléka, színes tetejű, barátságos kis házak, külsőleg, belsőleg arra berendezve, hogy az otthon melegségével öleljék körül a művészet embereit és kedvet, élénkséget, magabízó erőt szuggeráljanak nekik ahhoz a munkához, amelynek elősegítése kedvéért a kecskeméti telep létrejött. Nagyon vidám, nagyon bíztató látvány ez a kis telep most, amikor még a kezdetén van, mikor még olyan, mint az újszülött gyermek, akiben eljövendő nagyságok reményei, ígérete szunnyadoznak.”

A kecskeméti kolónián a műfaji sokszínűség, a korszellemmel összhangban álló összművészeti törekvések hangsúlyos jelenléte volt a jellemző. Míg a telep képzőművészeti részlegét Iványi Grünwald Béla, az iparművészetit Falus Elek vezette. Kitűzött céljuk volt a kézműves iparművészet és a kézműipar fellendítése, ugyanakkor az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hallgatói nyári tanfolyamokon vehettek részt az itt szervezett szabadiskolában.

A mostani kiállításon látható művek többsége – több mint félszáz festmény és grafika – a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből került válogatásra, de magángyűjteményi remekművek, a Bozsó Gyűjtemény és a Kecskeméti Katona József Múzeum féltett darabjai is gazdagítják a tárlatot. A kiállítás az 1909 és 1944 között működött Kecskeméti Művésztelep meghatározó periódusára, az alapítást követő két évtizedes fénykorra, az 1909 és 1919 közötti időszakra koncentrál. Az alapító és irányadó mesterek, valamint tehetséges tanítványaik festményein és grafikáin keresztül tárja fel az itt készült művek tematikai gazdagságát és változatos kifejezésmódját. Ugyanakkor Iványi Grünwald Bélától, Perlrott Csaba Vilmostól és Fényes Adolftól, a városhoz szorosan kapcsolódó három elismert alkotótól számottevőbb válogatás is látható a tárlaton.

 

Kecskeméti mesterek és művek
Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét
2019. március 10-ig


GALÉRIA:
1. Erős Andor: Kecskeméti utca, 1913
2. Perlrott Csaba Vilmos: Kisváros kék felhőkkel, 1913-1914
3. Iványi Grünwald Béla: Kecskeméti piac télen, 1912 körül

Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu