A névadó kiállításával nyílt meg újra a szentendrei Kmetty János Múzeum

A Kmetty János életművét bemutató állandó kiállítás először 1981-ben nyílt meg Szentendre főterén. Az elmúlt években az épület leromlott állapota miatt sokáig zárva volt, majd többéves felújítás és egy átfogó rekonstrukciós program után december elején nyílt meg ismét a nagyközönség számára, természetesen jóval több látnivalóval, mint korábban!

A Kmetty Múzeum épülete valaha Szentendre főterének egyik, még a 18. században épült kereskedőháza volt. Eredetileg az utca felé árusítóhelyként szolgált, míg a hátsó frontjában laktak. Ma az egykori kereskedőházat már csak a főtéri homlokzat két hatalmas félköríves ablaka idézi meg a mai szemeknek, amelyek egykor árusító nyílásokként működtek (ezeken keresztül árulták portékáikat a tulajdonosok az utca felé: a nyílást éjszaka a falra merőlegesen felhajtható falap zárta el, amit aztán nappal lehajtva pultként használtak). Az épületet az 1850-es években átépítették, és csak 1981-re elkészült múzeumi átalakításakor sikerült az eredeti térelosztást újra rekonstruálni. Sajnos azonban az állapota pénzszűke miatt folyamatosan romlott, olyannyira, hogy az elmúlt néhány évben már nem is tudott látogatókat fogadni. Nagy szükség volt tehát a felújításra, melyre végül a hazai múzeumok fejlesztését szolgáló Kubinyi Ágoston-pályázat adott lehetőséget. Az összesen 58 millió forintos rekonstrukció részeként teljes egészében megújult a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső falrendszer, az elektromos rendszer kicserélése mellett korszerű klímaberendezéseket szereltek be, és teljesen új világítási rendszert is kialakítottak. 

Természetesen az sem volt kérdés, hogy a névadó kiállításával nyissa meg újra kapuit a múzeum. De ki is volt a névadó, Kmetty János? Kmetty (1889–1975) a hazai modernizmus egyik meghatározó képviselője volt (és az ma is), akinek pályakezdését a nagybányai neósok, a Nyolcak, majd a francia kubizmus befolyásolta. Itthon részese volt az aktivisták mozgalmának, majd a két világháború között a progresszív szemléletű művészeket tömörítő Képzőművészek Új Társaság tagjaként dolgozott. Mint legtöbb kortársa ő is eljutott Párizsba, majd később Nagybányára és Szentendrére. Ez utóbbi kisváros élete végéig meghatározó témát és keretet nyújtott festészetének. Kmettyt a kubizmus egyik hazai megismertetőjeként is szokás emlegetni, de nem vette át annak minden jellegzetességét, egy saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki. Halála után özvegye egy önálló Kmetty Múzeum alapításának kérésével adta át férje 275 tételes hagyatékát, amely néhány kimagasló értékű korai festmény mellett elsősorban grafikai és műtermi vázlatokból, valamint a hatvanas-hetvenes években készült olajképekből, üvegablak-tervekből és üvegablakokból állt. Ezekből a remekművekből nyílt meg 1981-ben a Kmetty János Múzeum.

A mostani tárlat azonban természetesen jóval átfogóbb, mint a majd negyven évvel ezelőtti volt, hisz Kmetty életművéből az elmúlt években folyamatosan bukkantak fel eddig kevésbé ismert vagy ismeretlen, de annál jelentősebb alkotások. A felújított állandó kiállításban a Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött munkák mellett szerepel jó néhány magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött remekmű is. Itt van például a korábban a Nemzeti Galéria állandó kiállításán szerepelt Városligeti tájkép című alkotás, magángyűjtőktől érkezett egy jelentős önarckép és a Mennybemenetel című festmény, a Kieselbach Galéria jóvoltából pedig az Asztali csendélet székekkel és a híres Aranykor is látható a frissen festett falakon.

Az Aranykor kivételes jelentőségű alkotás, nemcsak az életmű egyik legfontosabb – az ismeretlenségből felbukkanó – darabja, de a száz évvel ezelőtt kibontakozó modern magyar festészetnek is kiemelkedő reprezentánsa, ami 2001-ben a Kieselbach Galéria egyik aukciós szenzációja volt. 

 

Kmetty János, az örök kereső
Ferenczy Múzeumi Centrum - Kmetty János Múzeum, Szentendre
2020. január 15-ig



GALÉRIA:
1-2.: Kmetty János: Palettás önarckép, 1912
3. Szentendrei főtér régen

Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu