Volt egyszer egy szerb székesegyház a Tabánban

A Tabánt, ezt a máig nosztalgiával emlegetett városnegyedet grafikák, festmények és fényképek sokasága örökítette meg az elmúlt évszázadokban. A régi képeken a Gellért-hegy oldalába felkúszó utcák apró, földszintes házai között sokszor fel-feltűnik egy karcsú templomtorony csodás barokk sisakkal, melyet ma sajnos már hiába keresünk a Tabán látképében. Ez az épület még a 18. században épült szerb ortodox székesegyház volt, amely a Tabán egy távolabbi, ma már kevésbé ismert múltjának tanúja. Ez a múlt szólal most meg a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának új tárlatán, ahol a teljes kiállítási anyag erre az egyetlen templomra épül.

A mai Tabán aligha lehetne különbözőbb attól, mint amilyen akár csak száz évvel ezelőtt is volt. Ma már nem készíti itt fahordóit a kádár, nem mennek haza apró, egy-két ablakos házaikba az ott élő szerbek, nem terem szőlő a közeli földeken, és nem emlékeztet semmi arra sem, hogy a 20. század elején még budapesti Montmartre-nak is hívták e területet.

 

Régóta (1949 óta) nem áll már a Tabán egykori szívének és központjának is tekintett szerb székesegyház sem a helyén. Sokan talán el sem hiszik, hogy valaha egy díszes, gazdagon formált, barokk toronysisakú templom uralta e városrész látképét, pedig a templom a 18. században nem csupán a Budai Egyházmegye, hanem az egész Karlócai Szerb Ortodox Érsekség legnagyobb templomépületének számított. E köré az ikonikus épület köré építette legújabb kiállítást a BTM, mely tárlat nagyszerű példája annak, hogy milyennek is kell lennie egy izgalmas, a témát minden oldalról körüljáró épület- és várostörténeti kiállításnak.

 

A tárlat a székesegyház egykori helyétől kiindulva, időben visszafelé haladva, térben pedig egyre erősebben az épületre fókuszálva mutatja be a templom történetét, illetve a tabáni szerb közösség életében, valamint a budai városképben betöltött szerepét, miközben persze megidézi azokat a személyeket is, akik egykor fontos szerepet töltöttek be a templom és a közösség életében. A látogatókat megannyi fénykép, festmény, térkép, építészeti terv, portré, képeslap, könyv, kézirat és régészeti lelet vezeti ezen az úton. Mind közül minden bizonnyal a templom egykori ötvöstárgyai és a második világháborús bombatalálat ellenére csodával határos módon megmaradt, tavaly restaurált ikonosztáz festményei előtt fognak a legtöbb időt eltölteni. Ez utóbbiak alkotója az újvidéki származású, de Bécsben tanult Arsenije Teodorović volt, aki a munka elvállalásakor (1818-ban) már húsz ikonosztáz megfestésével dicsekedhetett, így kétségtelenül jó kezekre bízták a feladatot. A kiállításon az ismert személyek mellett a Tabán névtelen, szerb lakossága és ránk hagyott kulturális öröksége is megjelenik: egykori dalegyleteik, ünnepeik, házaik, temetőik, mindennapjaik fényképeken, TV-felvételen, kéziratokban, valamint róluk írt egykori könyvekben és újságcikkekben köszönnek vissza.

 

A templom két nagy traumát élt meg (egy óriási tűzvészt 1810-ben és a második világháborút) ám végül nem e csapások okozták vesztét, hanem egy, a háború után született, részben városrendezési, részben politikai döntés, amelyben persze óriási szerepe volt az akkoriban kiépülő kommunista diktatúra egyházellenességének és a Jugoszláviával 1948-tól folyamatosan romló viszonynak. A BTM kiállítása a templom lerombolása óta elsőként állít emléket ilyen átfogó módon a régi Tabán legszebb jelképének.

 

A rendkívül sok látni-, olvasni-, sőt tanulnivalót kínáló kiállítás természetesen több intézmény összefogásából született: a BTM saját gyűjteményén túl az újvidéki Matica Srpska Képtárból és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumtól is kölcsönzött számos, felbecsülhetetlen történelmi értékű darabot, de a budapesti Szerb Intézet is sokat segített a tárlat létrejöttében.

 

Szerb székesegyház a Tabánban – Az eltűnt Rácváros emlékezete
Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum, Budapest
2019. február 17-ig
Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu