Gellért 100

A főváros egyik legpatinásabb szállodája, a Danubius Hotel Gellért, idén (egészen pontosan szeptember 24-én, Szent Gellért napján) ünnepelte századik születésnapját. A szálloda és fürdő elmúlt tíz évtizedére a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) egy jövő év tavaszáig nyitva tartó kiállítással emlékezik.

A Gellért alapjait még a béke éveiben ásták ki, de falait már az első világháború idején rakták. Alighogy megnyílt, szinte rögtön birtokba vették a megszálló román csapatok, majd Horthy foglalta el főhadiszállásnak. A húszas évek közepétől kezdte igazán betölteni szerepét, és nem kellett sok hozzá, hogy a fővárosi, úri társasági élet egyik legnépszerűbb helye legyen. Nagy báloknak, díszvacsoráknak, divatbemutatóknak és kongresszusoknak adott otthont, európai napilapok cikkeznek róla, és már akkor is tízezreket vonzott gyógyvize és hullámfürdője. A szálloda vendégkönyvébe a hazai előkelőségek mellett világhírességek (európai hercegek, maharadzsák, neves külföldi írók és művészek) írták be nevüket, de volt királyi nászút helyszíne is, hisz 1937-ben Julianna holland királynő a hotelben töltötte mézesheteit.

A Gellért konyhája Gundel Károly keze alatt vált világhírűvé, híres ételei közül több (pl. a fogas Rothermere vagy a pittsburgi borjúborda) is itt született. Aztán jött a második világháború, és ismét minden megváltozott. Az ostrom alatt német katonai bázis volt, a pincében szükségkórház működött, ahol német és magyar katonák „gyógyultak” embertelen körülmények között. A háború végén egy rommá lőtt hotel képe fogadta a fővárosiakat, újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le, de a munkák végeztével ma elmondhatja magáról, hogy Budapest egyik legikonikusabb épületeként egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének összetéveszthetetlen jegyeit és a 21. századi vendéglátás minden erényét.

Az MKVM kiállítása ezen a kalandos, számos fent és lent mozzanattal teli száz éven kalauzolja végig látogatóit. Képeken, tervrajzokon, egyéb dokumentumokon idézi meg a kezdeteket, bemutatja egykori fürdőzőit, így többek közt első fürdőmesterét, de még Klebelsberg Kunót vagy Karinthyt is láthatják fürdőnadrágban. A falakon kedves plakátok hirdetik a frissen nyílt hotel és fürdő szolgáltatásait, míg a tárlókban egykor valóban a hotelben használt ezüst evőeszközöket vehetik szemügyre. Képeken látható Horthy is fehér lován, amikor a szálloda elé érkezik, de láthatják a lebombázott falakat is, míg a flat TV-ben régi híradók fekete-fehér felvételei tudósítanak a Gellértben rendezett fodrászversenyekről, újévi bálokról és fürdőruha-bemutatókról. Közelről vehetik szemügyre a Kabos Gyula-Jávor Pál-filmből talán még sokaknak ismerős három csengőt" is, melyen a megfelelő gombot benyomva a vendégek jelezhették, hogy szobalányt, pincért vagy hordárt kéretnek szobájukba. A kiállítás a hotel jelenéről sem feledkezik meg, dolgozóit fényképeken mutatja be az érdeklődőknek.  A tárlat egyik legérdekesebb része a korhűen berendezett szobabelső, mely előtt állva kicsit beszippanthatják egy nem is olyan régi kor eleganciáját, míg az étlapokat olvasva valószínű mindenki egyet fog érteni azzal, hogy itt valóban mindent megtettek azért, hogy a vendég soha ne akarjon hazamenni. E kiállításról sem akarnak majd!


Gellért 100
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest
2019. március 3-ig

Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu