75 éve hunyt el Rejtő Jenő. Emlékkiállítás Szécsényben

Rejtő Jenő (született Reich, írói álnevei: P. Howard, Gibson Lavery) óriási életműve igen szeretett téma a hazai múzeumok körében, különösen idén, halála 75. évfordulójának évében. Hazánk legszellemesebb légiós/kalandregény írójára emlékezik a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum is.

Rejtő Jenőre azt is mondhatnánk, hogy egy igazi hungarikum, hisz azon a nyelven, azokkal a jelzőkkel (melyek gyakorlatilag átültethetetlenek más nyelvre) soha nem írt senki előtte, életműve ma is igazi kincse a magyar irodalomnak. „Vidéki gyökerű, Tolna megyei Reich-család, Budapestre költöző szülők, zsidó asszimiláció, névváltás, polgári gyarapodás, majd gazdasági világválság és országos pusztulás… Könyvkiadók, színházak és kabarészínpadok, anyagi sikerek, rajongó olvasók és csillogó operettvilág – és ezzel szemben az író idegronccsá züllő szervezete, zsidótörvények, a 2. világháború rettenete, munkaszolgálat és emberhez méltatlan halál. A 20. század magyar történelmének fele, egyetlen ember sorsába sűrítetten.” – foglalta össze röviden életét a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, a szécsényi kiállítás kurátora, Thuróczy Gergely. S valóban, Rejtő Jenő élete tele volt sikerekkel, humorral, de épp ugyanannyi megaláztatással és fájdalommal is.

Írt verseket, kabaré és színpadi műveket, történeteit felhasználták forgatókönyvekhez, fordított németből és franciából, legnagyobb sikereit azonban P. Howard álnéven írott ponyvaparódiáival aratta. A szécsényi kiállítás is ez utóbbi „én”, a kalandregény-paródiákat író, a ponyvairodalom kliséit kiforgató és azokat pesti (zsidó) humorral megtöltő P. Howard szellemében jött létre. A három termet megtöltő anyag különlegessége, hogy nemcsak Rejtő Jenő életét és korát idézi meg, hanem az általa teremtett irodalmi figurák, helyszínek, az abszurd és groteszk helyzetek, utánozhatatlan nyelvi humorú párbeszédek univerzumát is, a kiállítás megálmodóinak szavaival élve, amolyan „kiállításparódiát” hozva létre ezzel. Megjeleníti többek közt a Rejtő-regényekben oly gyakran emlegetett kocsmai verekedések helyszíneit, a Piszkos Fredből elhíresült hátbaszúrt tengerészt, sőt még az italos befolyásoltság hangulatát is! A számos retro objektum között több helyi vonatkozással is bír, hisz a szécsényi Nosztalgia Múzeumból is kölcsönöztek tárgyakat a tárlatra.

A sok érdekes kordokumentum (egykori revüplakátok, színházi/kabarészínlapok stb.) között megtekinthető a Rejtő által 1930 őszén szerkesztett-kiadott, csupán egy lapszámot megért (és egyetlen példányban fennmaradt) Nagykörút c. bulvárlap másolata is, mely lényegében a pesti metropolisz bulvármiliőjének 88 esztendővel ezelőtti pillanatfelvétele. Mindemellett számos más kéziratot is tanulmányozhatnak a falakon: a Rejtő-i műgond mindegyikben szembeötlik – némelyiken több a javítás, mint az eredeti szöveg. Arca szerencsére megmaradt néhány fényképen is, ezek közül láthatnak párat e kiállításon is. Az egyiken jól látni, hogy Rejtő szó szerint is kiemelkedő író volt: közel 2 méteres magasságú, sportos alkat, marcona és sosem-, vagy alig mosolygó ábrázattal (ferde orra sportsérülésének tudható be).

Rejtő Jenő mindössze 37 éves volt, amikor 1943 januárjának elején (a pontos dátum nem ismert) a 2. magyar hadsereg munkaszolgálatosaként életét vesztette a Don-kanyartól 30 kilométerre lévő kis szovjet (ma orosz) faluban, Jevdakovóban. Sok sorstársához hasonlóan jelképes sírját a voronyezsi területhez tartozó Rudkino határában található, 2003-ban felavatott II. Magyar Központi Katonai Temetőben állították föl.

 


„Háromárbócos Szódavíz”. Rejtő Jenő-emlékkiállítás (Paródia)

Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény

2018. augusztus 19-ig



Képek forrása: Kubinyi Ferenc Múzeum 

Galéria

Kapcsolat

Lépj kapcsolatba velünk!


Artkalauz Kiállítási Magazin
Kiadó: Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért
4025 Debrecen, Nyugati u. 26. 1/1.
Főszerkesztő: Lantos Anikó

Tördelőszerkesztő: Kóté Zsolt
Megjelenik évente három alkalommal
A kiadvány és a weboldal a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
Elérhetőség: info@artkalauz.hu